Education at the time of the pandemic

- Márciusban a vírus egy csapásra megváltoztatta életünket. Milyen nehézségeket okozott a járvány és a tantermen kívüli oktatás bevezetése az intézmények életében és a Nyíregyházi Egyházmegye mint sok-sok köznevelési intézmény fenntartója számára?

Az évek óta tavasszal zajló két nagyobb verseny, a hittanverseny és a liturgikusének-verseny első fordulói még hagyományos keretek között zajlottak, ám egyre aggasztóbb hírek érkeztek a járvány terjedéséről, végül március 15-én az iskolák és az óvodák működését is befolyásolta a pandémia. A nemzeti ünnepünkön egy gyors operatív tájékoztatóra hívtuk össze az intézmények vezetőit, és másnaptól indult a tantermen kívüli, digitális oktatás.

Mindenki képességeihez és lehetőségeihez mérten igyekezett megoldani a feladatot. Így utólag visszagondolva látszik, mennyire nehéz pálya ez, mennyire híján vagyunk sok helyen a tárgyi feltételnek és a személyi tudásnak: van hová fejlődni, van még mit bepótolni e téren is, hiszen a családok eltérő szociális helyzete, az iskolák felszereltsége, a tananyagok formája sem tette egyértelművé, hogyan is folytatódik majd az élet márciustól. Az oktatás formájában és módszertanában éles váltásra volt szükség, sem mi, sem a tanáraink sem voltak felkészülve az új helyzetre, mindenkit mélyvízként érintett az új feladat. Szükséges volt eszközt, csatornát találni az oktatás megvalósításához, mely az elején döcögősen, de talán sok helyen mégis jól beindult.

Egyházi fenntartóként a mi legfontosabb feladatunk ott mutatkozott meg, hogyan tudunk egymásnak támogatást nyújtani ebben az időben. Igyekeztünk tartani a kapcsolatot az intézményvezetőkkel, próbáltuk felhívni a figyelmet arra, mennyire fontos a közösség megőrzése: tartsák a kapcsolatot egymással, a szülőkkel, de legfőképp a gyermekekkel. Sokan vannak az intézményeinkből, akikre jelentős terhet rótt ez az időszak.

- Az iskolák egyik napról a másikra gyermekek és tanárok nélkül maradtak, a munka azonban nem szakadt meg…

- Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a szakmai feladatokon túl az intézmények próbálják meg felgöngyölíteni azokat a tennivalókat, melyek fontosak, de nem sürgősek. Megtörténtek a fertőtlenítő takarítások, kisebb-nagyobb felújítási munkák kezdődtek az intézményekben, sokan előrehozták azokat a feladatokat, melyekhez rendes ütemezés szerint év végén szoktak hozzákezdeni. 

- Mik voltak a tapasztalatok a digitális oktatásra való átállással kapcsolatban?

A pedagógusok minden intézményben dicséretes módon igazodtak a megváltozott körülményekhez, a tantermen kívüli oktatás többségében valóban teljes mértékben digitális oktatást jelentett. Nem mindenütt zajlott azonban zökkenőmentesen az átállás. Sok gyermek az információs eszközök hiánya miatt nehezen tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba, mindenhol az látszott, hogy rendkívül gyorsan, a lehetőségekhez mérten szinte azonnal szükséges reagálni a felmerült problémára. Bár már régóta beszélünk róla, de most egyértelművé vált, hogy nem várhatunk pl. a digitális napló bevezetésével sem: leghamarabb, már márciusban igyekeztünk a Sója Miklós Görögkatolikus Általános Iskolában elérhetővé tenni a Kréta rendszert, hogy a pedagógusok által kijelölt tananyaghoz, ha mással nem, legalább mobiltelefon segítségével hozzáférjenek a gyerekek. A Sója-iskolába május végén a Katolikus Pedagógiai Intézet közreműködése által, digitális oktatás támogatására laptopok érkeztek. (Ahogyan azt korábban hírül adtuk: Laptopokkal folytatódhat a tantermen kívüli oktatás a Sójában – szerk.)

- A fenntartói munkák a háttérben tovább folytatódtak; történtek-e a következő tanévet is érintő változások, fejlesztések?

- Már februárban elindultak az egyeztetések Pátyod Község Önkormányzatával az egycsoportos óvoda és az általános iskola átvételével kapcsolatban. Mára már megvan az intézmény működési engedélye, mely alapján a pátyodi intézmény a mátészalkai Móricz Zsigmond Görögkatolikus Kéttannyelvű Általános Iskolánk tagintézményeként kezdi meg működését szeptembertől.

Szintén az év elején kezdtük el a Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium szétválasztását. Komoly pasztorális feladatot szeretnénk elindítani itt, főleg a középfokú színtéren, melynek nagyon fontos állomása lesz a kollégium beindítása. Ennek érdekében vásároltuk meg a belvárosban, jól megközelíthető helyen azt az épületet, mely fizikai paramétereit figyelembe véve kb. 50 kollégista befogadására lesz alkalmas. A nyár ennek az ingatlannak a csinosításával fog telni: irodák, kiszolgáló helyiségek állnak rendelkezésre, de olyan állapotba kell hoznunk az épületet, hogy ott szeptembertől fiatalok tölthessék méltó körülmények között a mindennapjaikat. 

A téli, tavaszi időszak másik nagyon fontos háttérmunkája volt a pedagógiai szakszolgálati munka beindításához szükséges feladatok megszervezése, illetőleg az ezzel kapcsolatos konkrét igények felmérése. Jelenleg a magyar köznevelésben – mert a szakszolgálat is egy közintézmény – nagyon kevés a szakember, óriási az igény a gyógypedagógiai fejlesztésre: legyen az logopédia, tanulási nehézség vagy épp gyógytestnevelés. Féleredményről tudunk beszámolni, ezt mégis sikerként éljük meg, hiszen noha nem kaptunk engedélyt önálló köznevelési intézmény (pedagógiai szakszolgálat) létesítésére, el tudjuk kezdeni kialakítani azt a szakemberekből álló gárdát, mely, ha nem is teljes egészében, de részben le tudja fedni az intézményeinkben fejlesztésre szoruló gyermekek igényeit.

- Tavaly nagy sikere volt a nyári táboroztatásnak. Milyen formában és megvalósul-e egyáltalán az idén valamilyen nyári foglakoztatás?

- Már most, valamint az igényeket felmérve a nyári hónapokban újra zajlanak majd a napközis táborok az intézményekben. Szinte az utolsó pillanatban jött a bejelentés: idén ismét lehet egyszerűsített formában Erzsébet-táborba jelentkezni, ezt minden intézményünk kihasználta. A mi kérésünk az volt, hogy legalább három hetet hirdessenek meg az intézmények, levéve a szülők válláról a gyermekek nyári elhelyezésének terhét. A jelentkezők száma ígéretes, bízunk benne, tartalmas időtöltés lesz mindenki számára végre az együttlét.

- Hogyan és milyen tanulságokkal zárult a 2019/20-as nem szokványos tanév?

- Talán nem túlzás azt mondanom, hogy a tanárok, szülők, diákok örömére végre végetért a félév, a tanév, sok küzdelem és sok nehézség után, de annál több tapasztalatot levonva és jelentős eredményeket felmutatva.

Elballagtak a végzősök is. 2020-ban összesen öt osztály érettségizett a Nyíregyházi Egyházmegye oktatási intézményeiben.

A kivételes helyzet emlékén túl személyes útravalóval hagyják el az alma matert a diákok: Ábel püspök atya minden érettségizőt egy zsoltároskönyvvel ajándékozott  meg, s minden ballagó diáknak a tarisznyába egy az egyházmegye logójával, és püspök atya jelmondatával díszített szájmaszkot tettünk. Reméljük, többet már nem lesz rá szükség.

Ugyanakkor nincs idő hátradőlni. Mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy pedagógiai munkában milyen óriási szükség van a szülők támogatására, mennyire fontos a felelős oktatáspolitika kialakítása, hogy szükséges digitálisan fejlődni mindannyiunknak. Remélem, a jó gyakorlatokat megosztva egymással, erőt tudunk meríteni ennek az időszaknak a nehézségeiből is.

Szerkesztette: P. Tóth Nóra, fotó: Bet_Noire via Getty Images

Nyíregyházi Egyházmegye