A készület folytatódik!

Mozgalmas hónapok

A NEK Titkárság is figyelemmel kísérte a híreket, és amikor nyilvánvalóvá vált, hogy idén nem lehet megrendezni a kongresszust, a Vatikán jóváhagyásával a világesemény időpontját áthelyezte 2021. szeptember 5–12-ére. A veszélyhelyzet idején elkezdődött a kongresszus újratervezése.

A NEK Titkárság munkatársai az Új Ember szerkesztőségével együttműködve kétezer olvasóhoz juttatták el a húsvéti ünnepi lapszámot. A kongresszus dolgozói később a Katolikus Karitász munkájába segítettek be. A szervezetre ugyanis a járvány ideje alatt óriási feladat hárult: az új helyzethez alkalmazkodva utat kellett találnia a rászorulókhoz, és ellátnia a veszélyhelyzet miatt munka nélkül maradt családokat. A titkárság munkatársai májusban csirkéket és tápot osztottak a szeretetszolgálattal, majd később paprika- és paradicsompalántákat, hogy ezzel is elősegítsék a rászoruló családok öngondoskodását.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus YouTube-csatornáján elindult a NEK TV, ahol időről időre érdekes tartalmak tekinthetők meg a világkongresszussal kapcsolatban. Az első adásban figyelemmel kísérhettük, amint Szabó János ötvösművész elhelyezi a missziós kereszten Vasile Aftenie, Ioan Bălan és Iuliu Hossu vértanú püspökök ereklyéit. Az eseményhez kapcsolódóan interjú készült Erdő Péter bíborossal, amelyből kiderült, miért nem csak magyar szentek és boldogok relikviái kerülnek fel a keresztre. „Hogy kik a magyar nemzet részei, ebben a kérdésben mi mindig egyfajta katolikus tágassággal gondolkoztunk” – mondta a bíboros, majd SzentGellért példáját említette. A szent püspök „mindjárt az első nemzedékben a sajátunk: itt szenvedett vértanúhalált; azért halt meg, hogy itt hit és kultúra legyen. Ő ne volna a mi szentünk? Nagyon sokféle elemből tevődött össze a kultúránk, a hitünk, természetes tehát, hogy itt mindenkinek helye van, aki ugyanazért a célért dolgozik, és aki Krisztust a katolikus hit teljességében tiszteli” – fogalmazott Erdő Péter.

Úrnapja előestéjén immár hatodszor rendezett világméretű szentségimádást a NEK Titkárság. Az eseményhez minden eddigi rekordot megdöntve több tízezer résztvevő csatlakozott ezerháromszáz helyszínről, hetven országból, többek között Katarból, Grönlandról, Kínából, Kazahsztánból és Bolíviából is.

Meghívottak

A kongresszus meghívott előadói gondolataikkal, meglátásaikkal alakították a közvéleményt Magyarországon és külföldön egyaránt. „Maga az élet tanítja meg nekünk a siker biztonságának esetlegességét” – mondta Ternyák Csaba egri érsek, utalva a koronavírus-járvány miatt kialakult körülményekre. Papjainak szóló nagycsütörtöki levelében pedig ezt írta: „Bárcsak felturbózná ez a válsághelyzet a lelki immunrendszerünket!”

Louis Raphal Sako káld katolikus pátriárka, Bagdad érseke egy megdöbbentő tapasztalatát osztotta meg az emberekkel: „hatalmas segítség és szolidaritás alakult ki a keresztények és a muzulmánok között”. Beszámolt arról is, hogy húsvét alkalmából sok levelet és jókívánságot kapott. Az egyik különösen meglepte. „Egy muszlim vallási hatóságtól kapott köszöntőben a »feltámadás ünnepe« kifejezés szerepelt, és az üzentben az állt: »Krisztus valóban feltámadt.« Le voltam nyűgözve.” A jövővel kapcsolatban így nyilatkozott a bagdadi érsek: „Új rendet kell keresnünk, erősítenünk a szolidaritást, és tiszteletben tartanunk az életet. Gondoskodnunk kell a környezetünkről, küzdenünk a légszennyezés ellen, meg kell óvnunk a közös otthonunkat."

Az amerikai Mary Healy szerint a járvány felhívás volt, hogy vizsgáljuk meg az életünket, és tisztázzuk az Istenhez fűződő kapcsolatunkat, hiszen mindannyiunk számára titok, hogy a földi életünkből mennyi van még hátra. „Tegyünk különbséget Isten pozitív és megengedő akarata között” – hangsúlyozta az előadó, miután kifejtette, hogy a járvány nem a Teremtő büntetése, hanem a szabadságunk tiszteletben tartása. „Isten a népe iránti hatalmas szeretete révén megengedi, hogy az emberek megtapasztalják a választásaik következményeit.”

Találkozzunk!

„Ne onnan kezdjük újra, ahol abbahagytuk!” – kérte pünkösdi videoüzenetében Erdő Péter bíboros. Felhívta a figyelmet arra, hogy a történtekből le kell vonnunk a következtetéseket, és így kell továbblépnünk. Úrnapi szentbeszédében pedig a kongresszus lényegére, az Eucharisztiára helyezte a hangsúlyt: „Az Oltáriszentség különleges erő. Sugárzása áthatol templomaink falán. Ebben a szentségben Krisztus mindig úton van a világ felé. Az eucharisztikus jelenlétnek ez az egyetemes vonása jelenik majd meg a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson. Krisztust akarjuk hordozni városunk utcáin, és közben az ő jóságára és szeretetére bízzuk Budapest városát és az egész világot.”

2021 szeptemberében találkozzunk Jézussal és egymással a magyar fővárosban!

Szöveg: Kaszab Luca Dorottya/Magyar Kurír, fotó: Tóth Franciska

Nyíregyházi Egyházmegye