E törvénykönyv megszületése mérföldkő a keleti katolikus egyházak életében, így nem meglepő, hogy a kiadáshozkötődő fontosabb jubileumokról mindig jeles tudományos napok keretében emlékeznek meg. A 10. és a 20. évforduló kapcsán tartott kongresszusok után ez év október 3-án, a CCEO kihirdetésének negyedszázados évfordulója alkalmából, immár a harmadik ilyen eseményt rendezték meg. A jelen Tanulmányi Nap – melyet szándékosan a Püspöki Szinódus 14. rendes teljes ülésének megnyitását megelőző napra helyeztek –  „A keleti Egyházak törvénykönyve: mai nyitott kérdések és ökumenikus előrehaladás” címmel zajlott. A konferenciát a Római Kúria két központi hatósága, a Törvényszövegek Pápai Tanácsa és a Keleti Egyházak Kongregációja szervezte, helyszíne a vatikáni Szent X. Piusz kongresszusi terem volt.

A bevezető köszöntések között különös figyelmet érdemeltek Leonardo Sandri bíboros, a Keleti Egyházak Kongregációja prefektusának gondolatai, aki – többek között – a keleti hagyományok Katolikus Egyházban betöltött szerepének fontosságát hangsúlyozta. A köszöntők sorát Kyrillos Katarelos görög ortodox püspök zárta, aki a Keleti Egyházak Kánonjogi Társasága elnökének minőségében szólalt fel.

Az esemény, mint címe is jelezte, a megemlékezésen túlmenően a kánonjog néhány mai égető kérdésének elemezését is felvállalta. Az előadások többsége a keleti hívek elvándorlásából adódó új helyzetekre koncentrált. Így Cyril Vasiľ érsek és Giorgio Gallaro italo-albán püspök a saját főpásztor hiányában más rítusú hierarchia lelkipásztori gondozására bízott hívek helyzetét elemezte. Pablo Gefaell (a római Pápai Szent Kereszt Egyetem tudományos rektor-helyettese) a két kódex jogi kölcsönhatásainak nehéz és igen összetett kérdését vette újra górcső alá. Az utolsó előadásban don Natale Loda (Pápai Lateráni Egyetem) a sajátjogú egyháztagság („rítusbeli hovatartozás”) szabályait elemezte, megállapítva, hogy ezek a normák a szórványban élő hívek esetében ma már csak igen alacsony fokú hatékonysággal képesek céljukat elérni. Jelen sorok írója, Kurt Koch bíboros előadásához csatlakozva, a „teológiai pluralitás” kódexbeli megjelenésének illetve hiányosságainak néhány példáját elemezte.

A konferencián több keleti katolikus egyházfő és püspök is megjelent, többek között a Bechara Butrosz Rai, maronita pátriárka, Szvjatoszlav Sevcsuk, ukrán nagyérsek, Kocsis Fülöp magyar görögkatolikus metropolita, illetve Dimitrios Salachas athéni exarcha.

Szabó Péter

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum