"Anyja vagyok a szép szeretetnek, az istenfélelemnek, a megismerésnek és a szent reménynek."(Sir 24,24)

Ha jól megnézzük ezt a szentírási idézetet, elgondolkodunk rajta, hogy kik azok az „anyák”, akik mindezt a szeretetet, istenfélelmet, megismerést és a reményt közvetítik. Gondolhatunk itt az édesanyákra, és az édesapákra is, de ha tovább gondoljuk, a katekétának, hitoktatónak is ilyen szerepet kell betöltenie nemcsak a hittanosai életében, hanem az egyházunk életében is. Erre a fontos mondatra hívta fel Keresztes Szilárd püspök atya minden katekéta figyelmét, amikor is összegyűltünk egy három napos lelki és szakmai továbbképzésre. Fontos itt a lelki szó, mert nemcsak szakmailag fejlődhettünk e napok alatt, hanem feltöltődtünk lelkileg is, a pócsi Szűzanyánk oltalma alatt. A program megnyitásakor Obbágy László atya, a Nyíregyházi Egyházmegye hitoktatási felügyelője elmondta, hogy a zsinat óta megváltozott hitoktatási szemléletben nagyon fontos a katekéták lelki és gyakorlati fejlődése is, így ennek is eleget téve gyűltünk össze.

A hosszú hétvégénk két nagyobb részből állt össze. Az első részben püspök atya elmélkedéseit hallgattuk, mint egy bölcs ember jó tanácsait. A fent említett szentírási idézetet boncolgatva mutatott rá Isten nevelő bölcsességén keresztül a katekéták fontos szerepére. Püspök atyának nagyon hálásak vagyunk ezekért a szívünkbe markoló, de egyben kemény szavakért is, ami példa értékű lehet számunkra, a felkészültségben is. Hiszen püspök atya még egy munkafüzettel is készült, amiben kigyűjtötte az összes szentírási helyet, amiről szólt nekünk. Miután lelkileg feltöltődtünk, Sipos Edit, a pécsi hittudományi főiskola tanára gyakorlati módszerekkel ismertetett meg minket. Mint gyakorló pedagógusok nap, mint nap tapasztaljuk, hogy sosem elegendő, ami játékot, pedagógiai módszert ismerünk. Szinte mindig kíváncsiak vagyunk az újakra, amelyekkel lenyűgözhetjük a tanítványainkat. Edit minket is lenyűgözött a sok kreatív ötletével, és meglátásaival. Az előadások idejére mi is gyerekként éreztük magunkat, többféle feladatot is kipróbáltunk. Köztük megmutatta azt is, milyen szerepe lehet egy foglalkozáson egy sálnak, egy kavicsnak, vagy akár egy függönykarikának is. A kötött programok mellett nagyon fontos volt a találkozás, a tapasztalatcsere és a jó beszélgetések. Így teljesen feltöltődve, új ötletekkel és ismeretségekkel térhettünk vissza hétfőn iskoláinkba.

Kiss Emese

                                                                                                               Nyíregyházi Egyházmegye

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum