Örömteli felkérés a számomra, hogy egy olyan tudományos munkásság szakmai elismeréséről szóljak, mint amilyen Puskás Bernadetté. A feladat szívből jövő, mert alkalmat ad arra, hogy egy tehetséges kolléganő eredményekben és publikációkban gazdag kutatói pályáját, valamint a művészettörténet több területét is érintő, széleskörű szakmai tevékenységét a Közgyűléssel megismertessem.

Puskás Bernadett kutatási területe a Kárpát-vidék posztbizánci művészete, a középkortól az újkorig terjedően, ezen belül is elsősorban a történelmi munkácsi egyházmegye művészete, főként festészete. Kutatói felkészültsége széles anyagismereten nyugszik, amibe a hazai múzeumok, valamint az érintett régió, a lengyel, ukrán és szlovák gyűjtemények emlékei mellett a magyarországi és kárpátaljai egyházközségek anyagának feltárása, dokumentálása, feldolgozása is beletartozik.

Szakmai pályája 1988-ban a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Osztályán indult, ahol Puskás Bernadett egy, a történeti Magyarország egészére kiterjedő ikonográfiai adatbázist hozott létre, de a gyűjtemény eladdig kutatási szempontból figyelmen kívül hagyott kis kárpátaljai ikongyűjteményét is szárnyai alá vette – elsősorban a művek pontos ikonográfiai meghatározásával és művészettörténeti feldolgozásával. Két állandó és három időszaki kiállítás szervezése és rendezése, továbbá tudományos katalógusaik elkészítése kapcsolódik a nevéhez, mely utóbbiak között van a Nemzeti Galéria 1991-es, bőséges közép-kelet-európai anyagot felvonultató nagy sikerű tárlata, amelyet „Kelet és Nyugat között. Ikonok a Kárpát-vidéken a l5-l8. században” címmel rendezett meg, valamint a nyíregyházi Jósa András Múzeumban 1996-ban megnyílt „Ikon és liturgia. A görög katolikus egyház művészeti emlékei, 17-19. század” című, amely több mint 20 görög katolikus egyházközség anyagából válogatva a régió az évi legsikeresebb, leglátogatottabb kiállítása lett. Ez a munkája, ahogyan a máriapócsi kegyhely liturgikus tárgyait vagy a nyíregyházi Görög Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény anyagát bemutató állandó kiállítások felállítása is, nemcsak értő rendezői-kurátori feladatot jelentett a számára, hanem a több esetben igen rossz állapotú művek restauráltatásának menedzselését és szakmai felügyeletét is, amelyet sok odafigyeléssel, törődéssel végzett. Ezt követően jött létre máig tartó elkötelezettsége a nyíregyházi Görög Katolikus Egyházművészeti Gyűjteménnyel, ahol mintegy másfél évtizede külső szakértőként működve lényegében napi művészettörténész-muzeológusi feladatokat lát el. E tevékenységéhez kapcsolódóan 2009-ben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal közösen szervezett örökségvédelmi konferencia társszervezője és házigazdája volt, valamint főszervezője a nyíregyházi Görög Katolikus Gyűjtemény Szakrális művészetek Hetében tartott rendezvényeinek.

Puskás Bernadett időközben és mindemellett fő foglalkozásként a művészettörténeti oktatásban is komoly feladatot vállalt: 1994 óta tanít a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskolán, valamint 2002-től a Nyíregyházi Főiskolán, előbb docensként, 2003-tól pedig főiskolai tanárként, de ezzel párhuzamosan oktat a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is, ókeresztény, bizánci és posztbizánci művészetet. Oktatási tevékenységének színvonalát jelzi, hogy több hallgatója végzett dícsérettel, illetve szerzett művészettörténeti dolgozatával különdíjat OTDK országos konferenciákon. Több diplomamunka témavezetője, és több esetben volt opponens hazai, valamint külföldi (ukrán) DLA, illetve kandidátusi eljárások során.

Az évek folyamán több kutatási projekt munkájába kapcsolódott be, így a Néprajzi Múzeum Ortodox Egyházi Gyűjteményének feldolgozására irányuló kutatásba (2004–2007), valamint a nyíregyházi Szent Atanáz Hittudományi Főiskola Liturgikus–művészettörténeti munkacsoportjának (2006–2008) kutatóprogramjába. Folyamatos szakmai kapcsolatot ápol ukrán, lengyel, szlovák, továbbá angliai és kanadai tudományos intézetekkel, múzeumokkal és bizottsági tagként több, kutatási területét érintő szakmai testület munkáját segíti.

Ezt az elkötelezett és sokrétű szakmai feladatkört egy nagyon intenzív publikációs tevékenység egészíti ki, ami azt jelenti, hogy 22 éves művészettörténészi pályája során Puskás Bernadett neve alatt szakfolyóiratokban, valamint összefoglaló munkákban, tanulmánykötetetekben és konferencia-kiadványokban 69 tanulmány, illetve könyvfejezetként készült írás látott napvilágot, további 8 pedig megjelenés alatt áll. 53 konferencián, illetve tudományos ülésszakon vett részt előadással, ebből 15 alkalommal nemzetközi mezőnyben lépett fel. 1999-ben védte meg doktori disszertációját, amelynek eredményei - az elmúlt 10 év kutatásaival kibővítve - beépültek 2008-ban kiadott „A görög katolikus egyház művészete a történelmi Magyarországon. Hagyomány és megújulás” címmel önálló kötetként megjelent művébe. Ebben a történeti Magyarország északkeleti vármegyéinek ide tartozó emlékeit feldolgozva a tradícióőrzés és modernizáció, a szakralitás és művészet problémája felől közelítve vizsgálja az ízlés és stílusváltások képi szemléletet módosító hatását – hátterében a mind befogadóbb társadalmi közeg gondolkodásmódjának alakulásával. E fogalmak jelentésváltozása mentén rajzolja meg a munkácsi egyházmegye művészetének történeti és szociológiai ívét, a kora-újkortól a késő 19. századig terjedően, s miközben feltárja azt a folyamatot, amelynek során az ikon a szakrális szerep mellett egyúttal műalkotássá is válik, festőpályákat és életműveket hoz kapcsolatba ezzel a művészettel, teljesebbé téve ily módon ennek az időszaknak a művészettörténeti összképét is.

Az előbbiekben részletezett és még tovább is bőségesen adatolható curriculum vitae alapján az ember azt gondolná, hogy ilyen feladatmennyiséggel, a határidők állandó szorításában élve törvényszerű gondterheltség, a hajszoltság. Nem feltétlenül. Puskás Bernadett, akinek életébe (mert ne legyünk szemérmesek ebben sem) egy 3 gyermekes család is beletartozik, sok humorral és kedvességgel, és főleg, derűs természetességgel teszi a dolgát, méghozzá nagyon jól. Számomra egyértelmű, s remélem, a hallottak alapján Önök is így gondolják: tudományos teljesítménye és szakterületét érintő eredményei alapján Puskás Bernadett már rég megérdemelte azt, hogy a művészettörténész szakma a Pasteiner-Emlékérem odaítélésével fejezze ki elismerését.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum