Az Úristen ezzel a különleges zarándoklattal tanít minket – ifjúsági gyalogos zarándoklat 2020

Az egész világ életét felbolygatta a koronavírus-járvány, amely bár húsvét után engedett kicsit szorításából, de a nyár végére ismét felerősödni látszik. A többi között a sok embert megmozgató rendezvényeket érinti hátrányosan a vírus, ezért szomorú, ám felelősségteljes döntést kellett meghoznia az ifjúsági gyalogos zarándoklat szervezőinek az idei esemény kapcsán. Hagyományos módon nem juthatnak el a fiatalok Máriapócsra az Istenszülőhöz, azonban a zarándoklat nyújtotta élményt alternatív megoldásokkal pótolhatják.

A Metropólia főpásztorai és a zarándoklatot immár 18. éve szüntelen lelkesedéssel koordináló csapat néhány nap alatt találták ki, hogyan is lehetünk együtt legalább lélekben.

Az idei zarándoklaton a közvetített imádságok által lehet részt venni. Ezek elsődlegesen a zarándoklat Facebook- oldalán követhetők, emellett, akinek lehetősége engedi, személyesen is bekapcsolódhat az imádságokba. A négy „nagyvárosi helyszín” (Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc és Budapest) pedig egyes imádságok után találkozásra, beszélgetésre is várja a fiatalokat.  (Részletek ITT)

Ennek örömére csak Debrecenben mintegy félszázan gyűltek össze a keddi nyitóvecsernyére a Főszékesegyházban, ahol Fülöp metropolita atya köszöntötte a helyben és a virtuális térben imádkozókat.

Prédikációjában megvigasztalta és lelkesítette a zarándokokat, akik közül sokan megsiratták azt, hogy nem menetelhetnek közösen…Elmondta, hogy nem volt egyszerű ezt a rendhagyó formátumot megvalósítani, de ha ezen felülemelkedünk, akkor talán még mélyebb tartalmat kaphatunk az idei zarándoklattól, mint eddig bármikor.

„Lehet, hogy az Úristennek terve van azzel, hogy 2020-ban másként zarándokolunk. Rajtunk múlik, hogy fogunk-e zarándokolni vagy nem, rajtunk múlik, hogy elindulunk-e vagy sem, hogy elkeseredünk vagy sem. Mert az egészen biztos, hogy az Úristen mindenkinek készített valamit erre a zarándoklatra.” – hangsúlyozta metropolita atya. Majd az esemény idei mottójáról elmélkedett, ami a nyolc boldogságot helyezi a középpontba. Fülöp atya szerint, aki idén is el akar jutni Máriapócsra az a boldogság egyik fokának következő szintjét érheti el.

 „Rajtam múlik, hogy ezeket a nehezebb lépéseket megteszem-e, a küzdelmet vállalom-e Jézusért, s ezen keresztül az Úristen el tud vezetni a boldogság következő fokára. Rajtam múlik, hogy mivé lesz ez a zarándoklat. Az Úristen ezzel a különleges zarándoklattal tanít minket. Úgy tűnik elvette tőlünk ezt a nagyszerű lehetőséget, nem mehetünk együtt porban, esőben, napsütésben, fájdalmak közepette, hanem valami másfajta fájdalmak környékeznek meg minket, de mégis haladhatunk.” – világított rá érsek-metropolita atya.

Tanítását azzal folytatta, hogy így talán még jobban megtanít minket a Jóisten arra, hogyan kezeljük a hiányosságokat, hogyan kezeljük a veszteségeket, a szomorúságokat, rajtam múlik, hogy ez a rendhagyó zarándoklat elvesz az életemből vagy hozzám tesz.

Jézus elsőként arra hívta fel tanítványai figyelmét, hogy "Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa”. A főpásztor ezt a gondolatot azzal a szentírási szakasszal magyarázta, ami arról szól, hogy az Úristen az apostolokat egy sajátos zarándoklatra indítja, ahová „Ne vigyetek erszényt, se tarisznyát, se sarut, és az úton senkit se köszöntsetek.” (Lk 10) Mikor visszaértek megkérdezte tőlük a Jóisten, hogy szenvedtek-e hiányt bármiben és a válasz nem volt, sőt az apostolok örömmel számoltak be arról, hogy az Úr nevének hallatán még az ördögök is engedelmeskedtek nekik.

„Meg kell élni ezeket az elvesztéseket, hogy hatalmunk legyen a kísértések, a világ szirén hangjaival szemben. Azért boldogok a lelki szegények, mert akik ezt elfogadják, akik ezt vállalják, azok nem a világból, nem az anyagi gazdagságukból remélik a boldogságukat, hanem tudják, hogy a forrás másutt van, ott, ahonnan az Isten tudja mi az igazi gazdagság.” – hangsúlyozta Fülöp atya és Nagyboldogasszony böjtje kapcsán is megerősítette, hogy ebben az időszakban bár sok mindenről mondunk le, de közben azt is érezhetjük, hogy lelkileg gazdagodunk.

„Induljunk el együtt és higgyük el, hogy az Úristennek semmi sem hiányzik, és ha én az Istennel élek, akkor nekem sem.” – zárta gondolatait Fülöp metropolita.

A vecsernye végén a szervezők nevében Seszták István főhelynök atya is köszöntötte a résztvevőket és elmondta, hogy a zarándoklat érzése, a zarándoklás gondolatvilága egészen sajátos, a létező legnagyobb ráhagyatkozás Istenre.

„Néhány napja mi se így terveztük, de mi vagyunk a Jóisten eszközei, és ha észrevesszük az Ő akaratát, akkor az idei zarándoklat nem törés, hanem emelkedés, megerősítés az életben.” – mondta és arra kért minél többeket, hogy járják végig a lelki utat, ami idén talán minden eddiginél imádságosabb lesz. A cél viszont változatlan: úgy elérni Máriapócsra, hogy a tanításokat meghallgatva közelebb kerüljünk a Jóistenhez. 

A vecsernyét követően Debrecenben a Hit és Kultúra látogatóközpontban, Nyíregyházán a Székesegyház közösségi termében, Miskolcon az Ifjúsági Irodában, Budapesten a  Szinaxis Kollégiumban folytatódott a kötetlen beszélgetés.

A zarándoklat második napja pedig a Metropolitai Hivatal kápolnájából közvetített paraklisszal kezdődött, majd a Nyíradonyból közvetített vecsernyébe lehetett bekapcsolódni.

Minden állomáshelyhez kapcsolódik tanítás, papjaink gondolatait a zarándoklat Facebook-oldalán bármikor vissza lehet nézni, hallgatni.   

Szöveg: H Varga Eszter/Hajdúdorogi Főegyházmegye, fotó: Szabó Sándor

Nyíregyházi Egyházmegye