Camp in Máriapócs

Szöveg: Szabó Bernát Sándorné, Mosolygó Tamás, Pusztai László, fotó: a tanoda alkalmazottai 2020. augusztus 14. 16:00

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 1560 napja íródott

Az országban működő minden tanodának keretprogramja van, amit a helyi sajátosságokat figyelembe véve az adott gyermekcsoporthoz igazítanak. Mérések alapján, a szülőkkel egyeztetett, egyéni fejlesztési-motivációs tervekkel haladnak a gyermeki személyiség és a közösség fejlesztésében, a legfőbb tanító, Krisztus lábnyomán haladva, aki azt kérte: „Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket...” Mk 10,13 Ennek a missziónak a részei a hátránykompenzáló, élményekben gazdag nyári táborok.

Mária Gyermekei

A digitális kompetenciákat, angol nyelvtudást fejlesztő; sportos, környezet- és egészségtudatos, testi-lelki szemléletformáló, nyári napközis tábor 2020. július 20. és 31. között telt el Máriapócson, nemzeti kegyhelyünkön, a város szívében, a kegytemplom szomszédságában.

A Nemzetiségek Háza volt a bázis, ahol a foglalkozások és gondozások zöme történt, de több helyszínre is eljutottunk a tanoda dolgozóinak és nagyon sok jótevőnknek köszönhetően.

Az emberi érzékenységnek, segíteni akarásnak, összefogásnak szép példája valósult meg. A kistelepülésen folyó, sokszínű gyermekprogram gerince a „Játék határokkal” program volt. Pelyák János Istvánné és Vincze Tibor foglalkozásvezetők előzetesen részt vettek a Szerencsejáték Zrt. és az Ökomenikus Segélyszervezet által lebonyolított továbbképzésen.

Időrendi sorrendben felvázolva, hogy milyen élményekkel is gazdagodhattak a táborlakók:

1. nap

Imádsággal indítottuk, nyitottuk meg a tábor kapuján Szent Illés próféta ünnepén Mosolygó Tamás lelkivezetővel a liturgián. Majd vendégünk volt Komiszár János festőművész, városunk szülötte, akivel együtt alkothattunk.

2. nap

Szabó Bettina egyetemi hallgató, gyakornokkal, játékosan angolozhattak, mivel kéttannyelvű általános iskolába járnak a növendékeink.

3. nap

Nyírbátorba kirándultunk, ahol Kiss Zsolt esperes-parókus atyáék segítségének és vendégszeretetének köszönhetően kulturális (múzeumlátogatás), vallásos (történelmi egyházak templomainak felkeresése, közös ima), gasztronómiai (pizzázás, fagyizás), sport (foci, asztalitenisz, tollaslabda), tömegközlekedés szabályainak gyakorlati alkalmazása (buszozás) élményeivel gazdagodhattak.

4. nap

A „Játék határokkal” program keretein belül, délelőtti vendégünk volt Rozsnyai Miklós rendőr őrnagy. Délután irányt vettünk a szabadba, horgászfelszereléseinkkel a helyi Pápa-tér szomszédágában található horgásztóban pecázhattunk, szakavatott segítőkkel: Poczkodi Gergely egyetemi hallgató, Vincze Tibor és Hajas Pál foglalkozásvezetőkkel. Köszönet a helyi horgász szövetségnek, Tóth Árpádnak, hogy a szabadban, kellemes környezetben költhettük el az uzsonnánkat is.

5. nap

A délelőtt vendége Baracsi Krisztina internetes szakjogász volt Budapestről, aki játékosan tevékenykedtetve hívta fel a figyelmünket a világháló veszélyeire. Az első hét zárónapján az alapprogramot követően, ebéd után Nagy Bettina, a Megyei Sakkszövetség leigazolt versenyzője irányításával és segítségével hűsöltünk a sakktáblák mellett. A kisebbek malmoztak és dámajátékban próbálhatták ki magukat. Többen részt vettünk az óvodások ballagási ünnepségén is a kegytemplomban.

6. nap

Az új hetet indító imádságunkat a kispapok, Magyar Richárd és Tamás László vezették. A gyerekek szívesen hallgatták a korábban, előttük ministráló ifjakat, akiket ma már Tisztelendő úrnak szólítunk. A gitárral kísért éneklésbe szívesen bekapcsolódtak. Délután, a tikkasztó hőség ellenére a foci nem maradhatott el.”Ricsi bácsi” reverenda nélkül kergette a gyermekeinkkel a labdát.

7. nap

Az angol foglalkozás interaktív és multimédiás volt, mely a képzőművészeti és „képzeletművészeti” kompetenciájukat is megmozgatta. A színek felelevenítése után megtervezhették és le is rajzolták, az angolul elhangzó utasításnak megfelelően a „szuperhős” ruhájukat.

8. nap

Az udvarrendezésé volt a fő szerep. Közösen árnyékolót, röplabdahálót szereltünk fel. A fúrásban-faragásban Györkös Szabolcs szakértelmére volt szükségünk. A homokozó köré autógumikat ástunk le. Virágot, bokrot ültettünk. A gyeprácsokat Orosz István kegyhelyigazgató, parókus atyától kaptuk; s Kerecsen Sándor szülő segítségével raktuk le azokat. Az ebéd után, a jól végzett munka örömével hűsöltünk a sakktáblák és egyéb táblajátékok mellett.

9. nap

Csütörtökön a délelőtti kötött program és az ebéd után biciklitúrára mentünk. Üzemlátogatásra vittük a helyi Gloster Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó üzembe gyermekeket, ahol az uborka feldolgozását követhették végig a beérkezéstől, a tisztításon át, a üvegbe kerülés utáni címkézésig és raktározásig. Papp Bertalan polgármester úr járt közben, hogy a főszezonban fogadjanak minket. Kegye László igazgató úr az üzem késztermékeivel kedveskedett a gyermekeknek, melyet majd közösen a tanodában fogunk elkölteni. A kerekezést követően mindenkinek jól esett az uzsonna: a kifli mellé a hideg puding és Túró Rudi, de még barackot is kaptak (nem a fejükre, hanem a pocakba). A kerékpárokat a Családvár, Pindzsu István atya bocsátotta rendelkezésünkre.

10. nap

A tábor zárónapján véleményt nyilváníthattak, rózsát ültettünk. Az ebéd után már nagy volt az izgalom, mert meghívtuk a Görögkatolikus Motorosokat, akik délután 3 órára meg is érkeztek. Püspök atya vezette fel a vasparipákat és nagy hangzavar közepette jöttek a polgármesteri hivatal mellé, a városi piac elé, ahonnan a „futam elindult”, s tartott másfél órán keresztül a gyerekek örömére.

Nyitott családi délutánunkra a szülők és testvérek is megérkeztek, meghívott kedves vendégeinkkel együtt fogyasztottuk el a finom és ízletes lapcsánkát, a zsenge, főtt kukoricát, s hűsíthettük magunkat limonádéval. Az ebédet és a záró rendezvény finomságait a hodászi Szent Miklós Ápolási és Gondozási Otthon konyháján készítették, Lippainé Szabó Katalin tisztelendőasszony, intézményvezető gondoskodásának köszönhetően.

Az utolsó napon megrendezett nyitott családi délután arra is alkalmat adott, hogy megmutathassuk: közös munkánk eredményeképpen készül és szépül a tanoda udvara, mely reményeink szerint egy kis „gyermekparadicsom” lesz a templomtornyok árnyékában. Terveink között szerepel a párakapu beüzemelése Nagy Károly segítségével és a „medence” (inkább kis pancsoló) felállítása is. A hét eseményeit is összefoglaltuk a szülőknek és vendégeknek a gyermekek munkáiból készített kiállítással; s a legfontosabb eseményeket megörökítő fényképek prezentálásával. A gyermekek, Tamás László papnövendékünk elmélkedésével, gitárral kísért énekekkel hálát adtak az élménydús két hétért.

A fárasztó nap után nem köteleztünk senkit a templomi szertartásra, mégis a gyerekek, szülők és kollégák, vendégeink közül is többen érezték úgy, hogy a „legfőbb Tanítónak” is köszönetet kell mondanunk. A kegytemplomban, Szocska A. Ábel megyéspüspök vezette, esti vecsernye keretében hálát adtunk a Jóistennek, hogy megőrzött bennünket, s helyt tudtunk állni július végén, két héten keresztül a családok számára teljesen ingyenes, napközis táborban. Főpásztorunk megköszönte a Nyíregyházi Egyházmegye Tanoda Irányító Szervezete vezetőinek – a jelen szociális irodát is képviselő dr. Morvai Anikónak és Pusztai Lászlónak – a tanoda alkalmazottainak, önkénteseinek a munkáját, amivel a közösséget szolgálták, a gyermekek személyiségét gazdagították. A vecsernye végén Ábel püspök atya megáldotta a tanoda zászlaját, melyet rangidős növendékeink, Perjési Zsuzsanna és Kerecseny Marcell vittek az oltár elé.

A családok az élelmiszerbanktól kapott ajándékcsomaggal és müzlivel indulhattak haza a kéthetes tábor után.

Áldd meg Uram mindazokat, akik a máriapócsi gyermekek nyári táboroztatását segítették!

Komiszár János, Csokonai-díjas festőművész, művészeti író, a tábor egyik foglalkozásának meghívott vendég-előadója így írt a táborról:

„Mivel a tábor egyik célja a digitális kompetencia fejlesztés, ebből kiindulva, én a képzőművészeti, alkotói kompetenciájukat igyekeztem fejleszteni, a gyerekek esetében. Felhasználva az olyan általános képességüket, amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken alapszik, amelyet eddigi tanulásuk során fejlesztettek ki. Különböző technikával készült saját alkotásaimat mutattam nekik, sok kérdés feltevése közepette, számítva az előzetes tudásukra. Nagyon ügyesek voltak, és közreműködők. Tetszett, hogy a feltett kérdésekre válaszolva ők maguk nagyon lényeges képzőművészeti alapfogalmakat, összefüggéseket fogalmaztak meg. Technikákkal kapcsolatos kérdéseket is tisztáztunk, igen lelkesen. Egy kérdés sem volt, ami megválaszolatlan maradt volna. Stratégiámnak két fókusza volt: a gyerekek érdeklődése, érdeke, kíváncsisága, előzetes motivációja, valamint a gyakorlati megvalósítás, alkotás egy kiválasztott technikával, pasztellel, olajpasztellel, zsírkrétával, színes ceruzával.
Lelkes munkálkodás után a pasztell alkotásokat fixáltuk, öröm volt megtekinteni a produktumokat, a gyerekek szép rajzait.
Ebben az évben is megállapítottam, hogy ilyen közösségben, ilyen felnőttek segítségével, normális, egészséges, kulturált, Istenszerető emberekké válhatnak a gyermekek.”

Szöveg: Szabó Bernát Sándorné, Mosolygó Tamás, Pusztai László, fotó: a tanoda alkalmazottai

Nyíregyházi Egyházmegye

tábor, tanoda, szociális, oktatás, Máriapócs, Mária Gyermekei