Augusztus 15-én Mária mennybevételét ünnepeljük

Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s a VIII. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.
Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.
Ahogy az Evangéliumban olvashatjuk „azok az én anyám és testvéreim, akik Isten igéjét hallgatják és megcselekszik” (Lk 8,21). A mai kor embere számára is fontos ez az üzenet, mert ha figyelmesen hallgatjuk Krisztus tanítását az evangéliumon keresztül és azt a mindennapokban megvalósítjuk, akkor Szűz Mária nyomában járhatunk életünk útján és érezhetjük Égi Édesanyánk ránk sugárzó szeretetét. Imáinkban forduljunk hozzá bizalommal, mert Ő segít nekünk és fia, Jézus elé viszi kéréseinket.

Magyarországon Nagyboldogasszony olyan kötelező ünnep (ezeken a katolikusoknak az Egyház szentmisén való részvételt ír elő), amely nem szükségszerűen esik vasárnapra.
Hazánkban több székesegyház, köztük az esztergomi bazilika és számos templom tartja ezen a napon a búcsúnapját, vagyis ekkor ünnepli a templom védőszentjét.

Kapcsolódó:

Augusztus 15-én Nagyboldogasszonyt, avagy az Istenszülő elszenderülését ünnepeljük

Forrás: MKPK Sajtószolgálat

Nyíregyházi Egyházmegye