Közös értékekkel, önálló utakon – bemutatkozik a Szent Miklós Görögkatolikus Gimnázium és Kollégium

Két hét múlva Nyíregyháza középiskolái között egy régi-új intézmény veszi fel a versenyt a fiatalok oktatásáért folytatott munkában. A Szent Miklós Görögkatolikus Gimnázium az újonnan alapított kollégiumával a másik két intézményegységtől (óvoda és általános iskola) immár függetlenedve, önálló intézményként kezdi a 2020/21-es tanévet.

„Az első írásos, hiteles bizonyíték a görögkatolikus elemi oktatásról Nyíregyházán 1806-ból való” – tudtuk meg Seszták Ilona igazgatóasszonytól. Többek között ez a tekintélyes múlt adta az alapot a rendszerváltás után a görögkatolikus köznevelés újraindítására, amikor 1996-ban az egyházközség visszakapta a székesegyház szomszédságában álló iskolaépületet: 1996-ban a Szent Miklós óvoda, 1998-ban az általános iskola, majd 2012-ben a gimnázium is megalakult.

Milyen volt az akkori gimnázium?

Seszták Ilona: Már idekerülésemkor – addig Hajdúdorogon, az ottani gimnázium vezető helyettese voltam –, 2011-ben megfogalmazódott az igény a szülők részéről, hogy az általános iskolának legyen folytatása, így mintegy alulról jövő kezdeményezésként nőtte ki magát a gimnázium. Az általános iskolai tanárokat egyetemre küldték az átképzéshez, s később új kollégákat is sikerült felvenni: két-három évre is szükség volt, hogy megfelelő tantestülete alakuljon ki a gimnáziumnak. Kezdetben tehát még túlságosan gyerekcipőben járt ahhoz, hogy megálljon a saját lábán, amikor azonban 2016-ban leérettségizett az első évfolyam, láttuk, hogy az általános iskola mellett a gimnázium nem kap annyi odafigyelést.

Ez is egyik oka lehet annak, hogy a gimnázium elindult a különválás útján…

S. I.: Az egyházmegyék önállósodásával párhuzamosan egyre inkább a fejlődés lehetőségét láttuk abban, ha különálló intézmény lesz a gimnázium. 2017-ig csak általános tanterv alapján zajlott a négy évfolyamos gimnáziumi képzés, onnantól vezettük be a tagozatokat: angol, informatika, biológia, kémia tantárgyakból. Ezek folytatódnak idén és kiegészültünk egy középiskolai kollégiummal is: a különválással minden intézmény több figyelmet kap a vezetőjétől és nagyobb önállóságra tesz szert, több lehetősége lesz orientálódni a saját, kiemelt területek felé.

Az egyes intézményegységek fogadták a ballagó diákokat: az óvodából érkezőket az általános iskola, az általános iskolásokat a gimnázium. Mennyire lesz biztosított a folytonosság eztán?

S. I.: Az idei tizenhét kilencedikes tanuló közül tizenketten a Szent Miklós általános iskolába jártak. Az óvoda és általános iskola elvégzése után a gimnáziumot, sőt, akár a felsőoktatási intézményt, a Szent Atanáz főiskolát is választhatják Nyíregyházán azok a fiatalok, akik keresztény közegben szeretnének tanulni 3-tól 23 éves korig: a városban folyamatos képzést tud biztosítani a görögkatolikus egyház. Azzal, hogy szétválunk, ez a folytonosság nem sérül. Mi továbbra is tartjuk a kapcsolatot az általános iskolával, minden évben vannak 7. és 8. osztályosokat megszólító rendezvényeink: többek között nyílt napok, családi és lelki napok, vagy például a középiskolai fecskebál, szüreti bál, ahová a végzős általános iskolásokat is meghívjuk. Mi magunk is megyünk hozzájuk: továbbra is használni fogjuk az uszodát és a tornatermet. Ugyanakkor nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni a külsős, nem görögkatolikus iskolából érkező tanulók megszólítására. Ennek egyik módja maga a kollégium léte is.

Milyen igények hívták életre a kollégiumot?

Hepp Szabolcs: Öt évvel ezelőtt Debrecenből, a Szent József gimnáziumból érkeztem ide tanárnak, s már akkor volt szó arról, hogy egy kollégium kialakítására is sor kerülhet. Idén nagy örömmel kezdtünk ebbe bele a fenntartó támogatásával. Az elsődleges cél a beiskolázás javítása volt, ugyanakkor köztudott, hogy itt, Szabolcs megyében, Hajdú-Biharban és Borsodban, valamint a határon túl, pl. Kárpátalján sok görögkatolikus család, fiatal él, számukra egy újabb lehetőséget biztosít a kollégiumunk, hogy otthonuktól távolabb, nagyvárosban is tanulhassanak. A szállás, a nyugodt életrend, biztonság és a lelkiség nagy vonzerő lehet nekik.  

Kiket vár a kollégium?

H. Sz.: Elsősorban saját diákjainkra számítunk (a hetvenöt Szent Miklósos gyermekből tízen lesznek kollégisták), de azokat a diákokat is várjuk, akik távolabbi településekről más, Nyíregyháza bármely középiskolájának tanulójaként folytatják itt a tanulmányaikat, összesen harminc főt. A középiskolai beiskolázások már megtörténtek, de a kollégiumba még most sem késő jelentkezni. A jelentkezőket felvételi elbeszélgetésre hívjuk.

Hogyan képzeli el a Szent Miklós Görögkatolikus Gimnázium és Kollégium a jövőjét?

S. I.: Nekem van egy infrastrukturális vízióim: az épület, a környezet további szépítése, felújítása, korszerűsítése. Egy egységes, zárt udvar kialakítása, s ezzel együtt a gyerekek biztonsága az elsődleges. Szeretetném azt is, ha az épület mindhárom szintjét belaknánk: a gyerekeknek közösségi termet szándékozunk majdan létrehozni. Az épület adottságain persze nem tudunk változtatni, így bizonyos események a székesegyházban, főiskolán vagy az általános iskolában fognak majd zajlani.

A másik törekvés a gyermeklétszám növelése: két osztály maximálisan huszonöt fővel induljon. Ehhez olyan erős és stabil tantestületet szeretnénk kialakítani, melynek tagjai jól érzik magukat, s a gyermekek, akik a kollégiumba érkeznek, úgy érezzék, hazajönnek.

A gyermekeink nagyon jók: jó neveltetésűek, jól viselkednek, tisztelettudóak, jó szellemben élik mindennapjaikat, nagyon erős köztük az összetartozás, és igen szerethetőek. Számítunk rájuk a jövőben is. Kiemelten fontos vezérelvünk szakmailag az érettségire való felkészítés, a jó eredmények és a felsőoktatásba való bekerülés.

A gimnázium célja olyan családias környezet kialakítása, amelyben a diákok egyéni képességeiket magas színvonalú oktatás biztosításával tudják kibontakoztatni. Intézményünk nemes feladata, hogy a ránk bízott fiatalokat Isten és a haza iránt elkötelezett ifjakká neveljük, akik felsőfokú tanulmányaik elvégzése után munkájukban az emberek szolgálatát keresik, örömüket lelik hivatásukban és boldog családban élnek.

Hogyan valósul mindez meg a mindennapokban?

S. I.: 2021-ben érettségizik az az évfolyam, ahol először bevezettük a különféle tagozatokat: természettudományi (biológia-kémia), valamint idegen nyelv és digitális kultúra (angol-informatika) kompetenciákat fejlesztünk. A tagozatok, a kiemelt tantárgyak nagyobb óraszámával segítik az emelt szintű érettségire való felkészülést, de az általános tagozaton is kapnak az érettségi tárgyakból plusz óraszámot a diákok.

A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránkszabott feladat, ezért kiemelten fontos a tehetségek felismerése és fejlesztése. A mindennapi tevékenységek részét képezi az önálló alkotómunkára nevelésnek, a tehetségek felismerésének és kibontakoztatásának, valamint a kis lépésekkel haladók hátránycsökkentésének a gyakorlata.

A tehetségfejlesztés több szinten is zajlik: a tagozatokban, a választott emelt szintű érettségi tárgyak felkészítő foglalkozásaiban, a differenciált tanórai munkában, a tehetséggondozó szakkörökben, a versenyekben, pályázatokban való résztvétel támogatásában, személyes beszélgetésekben is tetten érhetőek.

A gimnáziumban két idegen nyelvet kötelező tanulni; nálunk az első nyelvnek választható angol, valamint német mellé második nyelvként az olasz is választható nyelv.

Bizonyos tantárgyakat nagyon kevés létszámmal tanulnak a gyerekek. Nagy előnye ez az iskolánknak, hiszen kiscsoportos foglalkozások keretében szinte személyre szabottan történik az oktatás. 10+2 pedagógus foglalkozik 75 tanulóval – mindenkit személyesen ismerünk az intézményben.

Milyen eredményeket tud felmutatni a gimnázium fennállásának nyolcéves mérlegében?

S. I.: Elmondhatjuk, hogy az elmúlt nyolc évben öt osztály ballagott el, hetven tanuló érettségizett le, s az érettségizettek kétharmada felsőoktatásban tanul, vagy OKJ-s képzésben vett részt, mindannyian megtalálták helyüket, nem kallódtak el. Egy olyan iskolában tanulhatnak itt a gyerekek, ahol tudunk rájuk vigyázni, s mivel egyházi fenntartású intézmény vagyunk, itt nemcsak az oktatás, hanem a nevelés is fontos.

Milyen pasztorációs szempontok mentén szerveződik a gimnázium és a kollégium?

S. I.: Az oktatás-nevelés középpontjában a görögkatolikus szellemiség áll: védő lelki környezet kialakítása a krisztusi értékrend szerint – erősítve a családból hozott vallásos nevelést.

A gimnáziumban és a kollégiumban folytatott oktató-nevelő tevékenységet meghatározza a katolikus szemlélet. Megünnepeljük az egyházi év jeles eseményeit, hétkezdő imádságokon, hittanórákon, lelkinapokon, zarándoklatokon, lelkigyakorlatokon vesznek részt a diákok. A tudás mellett a hit, a közösség és a család jelentőségét hangsúlyozzuk.

H. Sz.: A kollégistákat is szeretnénk bevonni az iskolai életbe, lesznek közös programjaink. A gimnázium lelki igazgatója egyben a kollégium lelki igazgatója is, aki arról igyekszik gondoskodni, hogy a gyermekek lélekben is növekedjenek.

Családias környezetet szeretnénk kialakítani, ahol a nevelőtanárok tulajdonképpen együtt élik az életüket a diákokkal, hozzájuk tanulmányi és lelki kérdésekben is bizalommal fordulhatnak a gyermekek. A napok reggel imádsággal indulnak, este pedig szintén imádsággal zárulnak.

A háromágyas, korszerűen berendezett szobákban, nyugodt körülmények között tölthetik a mindennapokat a diákok a belvároshoz tartozó, felújított épületében (a volt START épülete, Nyíregyháza, Liliom utca 31.); jól felkészülhetnek a másnapi tanórákra, akár a közös stúdium alatt, akár – a tanulmányi eredmények tükrében – saját szobában.

Felekezeti hovatartozástól függetlenül várjuk a diákokat, a nem görögkatolikus vallásúak számára biztosítunk felekezetének megfelelő hitoktatást; természetesen azt el kell fogadnia az ide jelentkezőknek, hogy a görögkatolikus ünnepeket megtartjuk, liturgiákon és lelkinapokon is résztveszünk.

Orosz Erzsébet és Gábor István tapasztalt pedagógusok és nevelőtanárok, valamint jómagam, a kollégium vezetőjeként nyitott szívvel várjuk a kollégistákat az augusztus 26-i felvételi elbeszélgetésre.

A beszélgetést lejegyezte: Mihályi Sarolta

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye