Lelki táplálék államalapító Szent István királyunk ünnepén

A mai ünnepünk különleges ünnep. Nem csupán magyar görögkatolikus egyházunk számára, hanem az egész itteni kereszténységnek. Már ez az ökumenikus jelleg is elég lenne ahhoz, hogy különlegessé tegye Szent István személyét, viszont ami még ennél is jobban kiemeli őt a nagy régi magyarok közül, az a hatása az egész magyarságra, nem csupán felekezettől, de vallásosságtól is függetlenül.

Szent István olyan királyunk volt, akire minden magyar emlékezik ezen a napon. Azok is, akiknek a szent nem jelent sokat. Azok is, akik csak ebben a földi életben gondolkoznak. Mert nem csak jó keresztény, de jó ember is akart lenni. Nekünk azért fontos, mert szentként tiszteljük, az ország maradék részének pedig azért, mert olyan vezetője volt népünknek, aki örök példát hagyott minden utódjának. A politika mindig pártokról fog szólni, így tehát az állandó széthúzásról, s ezért sohasem lesz hiteles közvetítője Krisztusnak, bármilyen oldalt is képviseljen. Szent István viszont nem politikus volt, de nem is csupán uralkodó, hanem vezér, mondhatni pásztor. Aki nem felülről, vagy hátulról osztja a parancsokat, a törvényeket, hanem élen jár azokban, elsőként járja végig a népére váró utat. Ha valamit elvárt a magyaroktól, akkor azt elsősorban saját családjától várta el. Ha valamiben példát akart adni, akkor az alól ő maga sem lehetett kivétel. Ha kötelezte valamire a rábízott ország népét, akkor ő maga járt legelöl. Egy vezető beosztásban lévő ember - legyen az vallás, politika, vagy bármilyen más oldal képviselője, - sohasem feledheti el, hogy mi a célja. Mi az, amiért képes áldozatot hozni ő maga is, nem csupán másoktól kérni azt! Szent Istvánra ezért tud felnézni a mai kor embere is, mint szent uralkodóra. Mert ma már egyre kevesebb a szentté válni akaró ember, de egyre több az uralkodásra vágyó. S míg a hatalom legtöbbször csupán önös célokat szolgál, a szentté válás már maga a cél. Így István királyunk akarva-akaratlanul is közvetíti a legfontosabb krisztusi értékeket minden magyar embernek, még a nem kereszténynek is.

Hajoljunk meg hát Szent István személye, döntései, törvényei és hatása előtt, mert elérte a célját. Nem azért lett uralkodó, hogy szent lehessen, de szent lett, mert jól uralkodott. Jó vezető, jó édesapa, jó pásztor volt. Mert bármilyen úton, bármilyen törvényekkel is várta el, hogy kövesse őt családja, országa s minden rábízottja, azt azzal a tudattal tette, hogy ő maga is követ Valakit. És akit ő – s általa minden alattvalója – követett, az a legszebb Ország felé vezet mindannyiunkat.

Szöveg: Orosz Gábor, fotó: P. Tóth Nóra

Nyíregyházi Egyházmegye