Inkább lelkigyakorlatnak lehetett nevezni az idei ifjúsági gyalogos zarándoklatot. A találkozás, a fizikai fáradtság hiánya szomorú. Ám amit a helyzet megengedett, amit a technika segített, azt a szervezők kihasználták. Így válhatott az előző évekhez nem hasonlítható, mégis nagy élménnyé ez a hét.
A különleges zarándoklat pénteken „érkezett” a kegyhelyre, s a résztvevők azonnal Paraklisszal köszöntötték az Istenszülőt. Igaz, a templomban nem fiatalok tolongtak, hanem az ő fényképeiket helyezték el a székeken.
A szertartást Fülöp metropolita atya vezetett, s benne Seszták István atya szólt a fiatalokhoz.
„Ideértünk az Istenszülő közelébe és tudjuk jól, hogy csak az tud megérkezni, aki elindult, aki vette a fáradságot, hogy megértse az idei zarándoklat különlegességét, azt, hogy ez ebben a formában is egy isteni ajándék” – mondta főhelynök atya. Majd felidézte, hogy az elmúlt 17 évben a hála érzésével léptek be a zarándokok a kegytemplomba és igyekeztek őszintén hálát adni a végigzarándokolt, imádkozott, gyalogolt napokért, hálát adni önmagunkért, megköszönve a Jóistennek azokat az erőforrásokat, amikkel megajándékozta őket a gyalogút során.
„Hálát adtunk a családtagjainkért, barátainkért, mert tudjuk, hogy rászorulunk az Isten támogatására, mert csak az Ő segítségével juthatunk előrébb arra a pontra, ahol azt lehet mondani: megérkeztünk. S miután hálát adtunk a paraklisz során, utána megéreztük és megtapasztaltuk az örömöt, a fiatalos éljenzést, amit minden évben az út előkészített. Így volt 17 évig mindig s bár rendhagyó az idei zarándoklat, de úgy érzem így történik most is. Most sem tehetünk mást, minthogy mindenekelőtt hálát adunk az elmúlt pár napért és életünk minden lépéséért, önmagunkért, szeretteinkért, mert a hívő, Krisztus követő ember rá van szorulva az Isten irgalmára.” – világított rá István atya.
Az idei zarándoklat tematikája Jézus boldogság-mondásairól szólt, így István atya az utolsóra is kitért tanításában. „Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.” Ez főhelynök atya szerint azt jelenti, hogy az Isten lehetővé teszi már földi életünkben azt, hogy részesei legyünk a mennyek országának; az Isten oldaláról ez a legnagyobba ajándék, ennél szebbet, őszintébbet nem tudna adni. A boldogság útja egyet jelent: részesei vagyunk az Isten országának, mert Krisztusban élünk.
„Ezt az ajándékot senki, de senki nem veheti el tőlünk. Krisztusban élni, a mi lelki hivatásunk és az idei lelki zarándoklat is ezt akarta valamilyen szinten mindannyiunk szívébe vésni” – zárta gondolatait.
Hiányzott ebből a hétből a személyes találkozás, hiányoztak az ölelések, a nevetések, de a technika segítségével lehettek közös imádságok, elérhetőek voltak az atyák Jézus boldogság-mondásairól szóló elmélkedései. Szintén a nyolc boldogságot elmélkedték végig azok a résztvevők, akik a szombati lelkinapon a települést körülölelő zarándok-útvonalon, a Boldogságok Útján gyalogoltak. A napot Szent Liturgiával kezdték és „útravalót” Kapin István debreceni parókus atyától kaptak. Ő a boldogság-keresést a 127. zsoltárt idézve magyarázta: „Boldogok mindnyájan, kik az Urat félik, kik az Ő utain járnak…”
István atya szerint ebben a korban, a jelen időben élni, boldognak lenni csak úgy lehet, ahogy a mi Urunk Jézus Krisztus elmondta a hegyi beszédben. Öröm volt számára látni az elmúlt napokban, hogy a fiatalokat még a megváltozott körülmények sem zavarták és a technika segítségével is keresték a boldogságot.
„A boldogság örömét nem lehet megparancsolni, a boldogság lehetőségének feltételét kell megteremteni. S hogyha nagyon feketén és fehéren akarjuk látni a világot, akkor a világnak az a része, amelyik szenved, az nem ismeri a boldogság lehetőségének feltételét, máshol keresik, nem a megörökölt értékekben, nem a kétezer éves hagyományunkból, nem a hegyi beszédből vagy a tízparancsolatból. Viszont nekünk, ebben a ki nem egyensúlyozott világban egy nagyon nagy ajándékot adott az Úristen, hogy ideadta a boldogságunknak a gondolatát.” – részletezte gondolatait István atya, és zárszóként arra hívta fel a fiatalok figyelmét, hogy már ebben az életkorban is tudatosan keressék a boldogságot, amihez segít, ha minden nap elimádkozzuk: örülj és ujjongj, mert jutalmad bőséges a mennyekben!
A szertartás után úticsomaggal felszerelkezve indultak el a zarándokok a Boldogság Útján, ahonnan a szombat esti virrasztásra vissza is értek.
Söveg:H Varga Eszter/Hajdúdorogi Főegyházmegye, Orosz Rita/Máriapócs Nemzeti Kegyhely, fotó: H Varga Eszter,Szabó Sándor
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
||||||
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |
31 |