In community

Akik kerítésen kívülről bámészkodtak, csak annyit láthattak, hogy sok-sok gyerek, fiatal és felnőtt van jelen, jól érzik magukat, táncolnak, énekelnek, együtt vacsoráznak.

A cigányságból a többségi társadalom is legtöbbször csupán ennyit érzékel. Esznek, isznak, mulatnak – mondják, mintha semmi mást nem tennének… Ami vasárnap este Huszártelepen történt, amögött munka és imádság van!

„mily szép és mily gyönyörűséges a testvérek egysége.”

A 132. zsoltár eleje juthatott eszébe mindazoknak, akik ellátogattak a Szentháromság-házba. Nyíregyháza-Huszártelep szervezőlelkészség, otthonuk az az épület, amelyet nemrégiben szentelt föl Ábel püspök atya. Kápolna és közösségi tér – azóta naponta kihasználva! „Azt érzem, hogy minden nap nagyobb szeretettel tudok közéjük jönni!”- mutatott végig a gyermekeken Kovács Róbert atya felesége, Nóra tisztelendő asszony. És ez lerí róla: a gyerekek ölelgetik, ő mindannyiukra odafigyel, énekel, táncol velük, süteményeket készít számukra. Ily módon támogatja férje pasztorális munkáját, közösségépítését, amelyet nem szokványos környezetben végez Róbert atya. Sok nehéz helyzetben lévő család él a megyeszékhelynek ezen a településrészén.

Vasárnap este nem csak a „guszeviek” voltak jelen. És nem is csak egy nyárzáró bulit tartottak! Róbert atya és munkatársai fontosnak tartották, hogy más cigányközösségekkel együtt nyissák meg az új egyházi évet. Az imaórát különlegessé tette, hogy magyar és cigány nyelven hangzottak el az imádságok, és hogy a zsoltárokat Ábel püspök atya, Orosz István atya Máriapócsról, és Kanyó Árpád atya, hodászi parókus olvasták. A közös ima során a házigazda Róbert atya bíztatást adott: ne várjunk senkire, kezdjünk el mi magunk jót tenni! Így lehet változtatni a világon! Így lehet jobbá tenni azt!

A kápolnában a görögkatolikus szertartást követően gitáros énekekkel folytatták Isten dicsőítését. Csak ezután következhetett a vidámabb program. Táncokkal, énekekkel mutatkoztak be egymásnak az érkezők: Hodász, Nyírvasvári, Nyírkáta. A helyiek finom vacsorával készültek. Az estét tábortűzzel zárták, amely köré telepedve sokáig folyt a beszélgetés. Nem csak a cigány közösségeket, minden katolikus egyházközséget megerősítene, ha az egyházi év kezdete ekkora hangsúlyt kapna a közösség életében, hiszen az újrakezdésre, a jobbá válásra minden alkalmat érdemes megragadni!

Amikor a Nyíregyházi Egyházmegye cigánypasztorációjának jó gyakorlatairól kérdeznek mint cigánypasztorációs megbízottat, sok más között mindig elhangzik: mini találkozók szervezésével erősítjük a közösségeket. Ezeken legföljebb három-négy településről, általában 40-60 személy vesz részt. A mostani kicsit nagyobb létszámú volt, de ez egy ünnepélyes alkalom, az egyházi év kezdete okán. Mindig van közös imádság, előadás, vagy valami felvezető téma, szertartás esetén prédikáció. Sokszor kiscsoportos beszélgetést is sikerül megvalósítani. Végül a közös éneklés, tánc (böjti időszakot kivéve!) és étkezés zárja le ezeket. Mindössze néhány óra hosszát töltünk együtt. A legjobb, hogy most már nem igényel külön egyházmegyei szervezést, cigányközösségeink saját igényük szerinti gyakorisággal összejönnek, és én tudom, hogy az Isten köztük, velük van!

Kapcsolódó:

Görögkatolikus cigányközösségek találkozója Tuzséron

A befogadás háza – felszentelték a huszártelepi görögkatolikus közösség új épületét, a Szentháromság Házát

Bárki jöjjön ide, menedéket találjon nálunk – szerveződik a huszártelepi görögkatolikus közösség

Egymásra találások – két roma közösség találkozott Hodászon

Szöveg és fotó: Orosz Rita

Nyíregyházi Egyházmegye