Az ember ma is tud szépet alkotni, ha igazodik az Isten rendjéhez – ikonosztázt szenteltek Gödöllőn

Napjainkban Gödöllőn mintegy 300 görögkatolikus él. A hívek mindig is fontosnak tartották, hogy saját rítusuknak megfelelő Liturgián vehessenek részt ezen a településen is. A gyülekezet jobb lelki gondozása érdekében dr. Keresztes Szilárd püspök 2001. szeptember 1-jén hozta létre a Gödöllői Görögkatolikus Szervezőlelkészséget, melynek első és jelenlegi lelkésze is dr. Sivadó János atya.

A templom és a templombelső rövid története:

A Szent Kereszt templom alapkövét 2011 novemberében tették le, majd 2013-ra lett szerkezetkész az épület, amit végül szeptember 13-án szenteltek fel. Az ortodox ikonográfia hagyományait követő belső templomkifestés a hívek nagylelkű adományainak köszönhetően évekkel később ugyan, de teljes pompájában lett átadva 2020 tavaszán. A szemet gyönyörködtető ikonosztazion és a falképek fölszentelése a templom búcsújának napján történt szeptember 19-én, három püspök (Fülöp és Ábel görögkatolikus valamint Marton Zsolt római katolikus püspökök) és számos görög- és római katolikus pap részvételével.

Akinek lesz lehetősége megcsodálni, belülről is alaposan körbejárni ezt a templomot, értelmezni a falra festett bibliai jeleneteket, minden bizonnyal érdekelni fogja, ki volt e gazdag művészeti és szakrális alkotás megálmodója és kivitelezője. Bizony, nem egyszerű ma hivatásos és szakmájában kiváló ikonfestőt találni, – ezt Gödöllőn is megtapasztalták – aki még rá is ér egy ekkora horderejű munka elkészítésére.

Sivadó János atya, amikor megtudta, hogy Kárpátalján nemrégiben templomokat festett két művész: Vasyl Babych és Turetskyy Danylo, nyomban megkereste őket. Sikerült velük megállapodni, és mindössze egy év alatt végére is értek az embert próbáló munkának, beleértve még az ikonosztázion képeinek megfestését is.  

Fülöp metropolita prédikációjában is méltatta a templomot szépségét

Az újonnan épített templomok közül ezt mondhatjuk a legszebbnek – kezdte beszédét az érsek-metropolita atya. Köszönet illeti mindazokat, akiknek részük volt benne, hogy ilyen gyönyörű görögkatolikus templom legyen Gödöllőn. Hála az adományozóknak, az építőknek, a tervezőknek, a munkásoknak és az egyházközség összes tagjának, akik munkálkodtak benne és imáikkal kísérték gyarapodását, épülését, szépülését. Köszönet a Jóistennek, aki mindezt elindította a lelkünkben és megengedte, hogy az itteniek mindezt végbe is vigyék.

De miért is érezzük, látjuk szépnek ezt a templomot? – tette fel a kérdést a metropolita. A jól megépített és helyesen kifestett templomban mindennek megvan a helye és értelme. Rend uralkodik benne. Majd egy közvetlen élményét mesélte el.

„Tegnap a fiatalokkal Tihanyba kirándultunk, nagyon szép utat jártunk be. A barátok barlangjában vecsernyét énekeltünk, ott, ahol ezer évvel ezelőtt a Kijevből származó szerzetesek hasonló módon imádkozhatták a zsolozsmát. Amikor aztán a nap végén beszélgettünk, és mindenki elmondhatta, mi volt a legnagyszerűbb ebben a napban, a legtöbben azt emelték ki, hogy nagyon szép volt a kilátás, a táj, ahogy a körülvevő dombokra, völgyekre, a belső tavakra és a Balatonra tekintettünk. Ezen érdemes elgondolkodni. Miért szép egy táj, egy látkép, egy természeti látvány? A vizek, mocsaras, lápos részek, a fák, az egész természet úgy van elrendezve, hogy gyönyörködteti a szemet. Az Úristen úgy helyezte el mindezeket, hogy amikor ránéz az ember, látja, milyen szépség uralkodik. Úgy alkotta meg a Teremtő ezt a világot, hogy mindennek megvan a helye és értelme” – magyarázta Fülöp atya.

Vajon miért gyönyörködtet az, ami szép? Érdemes elgondolkozni ezen – folytatta. Az ember vágyik a szépre, a jóra, az igazra, hogy rend legyen a világban, mert akkor érzi, hogy rend van a lelkében is. Ezért fontos, hogy sokat járjuk a természetet és szemléljük Isten gyönyörű világát, hogy hasson ránk. Egy nagy természetjárás után megváltozik az ember, szinte kicserélődik, mert az ott látott szép dolgok Istenről küldenek üzenetet a lelkébe.

A művészetben is ott van a rend, az Istentől való szépség

De nemcsak a természetben találunk szépséget. Az ember is tud szépet alkotni. Ezt nevezzük művészetnek. Aki Itáliában megcsodálja a nagy mesterek szobrait, Michelangelo Pieta-jat, a Dávid-szobrot, Leonardo da Vinci képeit vagy a nagy építészek kupoláit, az tudja, miről beszélek. Nem kell azt gondolnunk, hogy amit az ember alkot, az csúnya, ám csak akkor lesz az valóban szép, ha igazodik a teremtett világ szépségéhez.

Amikor meghallunk egy Bach kantátát, vagy Beethoven egyik szimfóniáját, hasonló érzés tölt el minket. Miközben gyönyörködtetnek a hangok, a rendet közvetítik felénk, mert mindennek oka és célja van bennük.

Itt Gödöllőn láthatjuk, hogy az ember ma is tud szépet alkotni, ha igazodik az Isten rendjéhez. 

Ebben a templomban is rend van

Ebben a templomban, ezeken a festményeken csodálatos rend uralkodik. Csak egy példa. Ha föltekintünk a kupolára, a Pantokrátor, a Mindenek Ura tekint le ránk. Ez természetes is, hiszen fölöttünk van. Ott van Krisztus kezében a becsukott könyv, az Élet könyve, amit senki nem tud kinyitni, egyedül csak a Bárány, az Isten Fia. A világban a Mennyek Ura uralkodik, ránk tekint, és ő hozza összeköttetésbe az eget a földdel.

A földet jelképező templomhajón nyugszik az eget jelképező kupola. Ezek összeköttetéseiben, a négy csegelyen a négy evangélista látható, mert a Mennyei Atya rendelése szerint ők kapcsolják össze az eget a földdel. 

Ugyanakkor nem csak vertikálisan, hanem horizontálisan és értelmezhető a templomban a világ és a menny tagolása. A szentély jelképezi az Isten országát, ahová a földet megjelenítő templomhajóból a királyi ajtón át juthatunk be. Ezen az ajtón szintén a négy evangélista látható és az örömhírvétel eseménye, amelyben Gábor arkangyal megszólítja Máriát: „Üdvözlégy Mária, áldott vagy te az asszonyok között”. Azért is olyan fontos ez a jelenet, mert az Örömhírvétel az evangélium központi része, hiszen ekkor száll közénk Krisztus a mennyből, ekkor jön el a földre, hogy megnyissa az Isten országának ajtaját, hogy mi is beléphessünk rajta. 

Ugyanúgy vágyhatunk a szentélybe, mint a mennyek országába, hiszen ez a templom legtitkosabb területe. Ott látható legbelül a Szentháromság ikonja, aki vendégül lát minket, aki asztalához hív, hogy ebben a mennyei vacsorában részesüljünk. Mindez megvalósul a Szent Liturgiában, amely a mennyei Liturgia földi mása, ahol a mennyből alászállott kenyér táplál minket. Aki ebből a kenyérből eszik, annak örök élete van. 

A templom kijelöli a helyünket

Egy jól megépített, szépen kifestett templom hozzásegít minket ahhoz, hogy fölébredjen bennünk a vágy, hogy Isten országában, a mennyországban van a mi helyünk. Akit a földön is ezek az élmények táplálnak, az egyszerre vágyik a mennyországba, de közben itt is megtalálja a helyét, mert rendezett az élete, tudja, mi a dolga, miért él, hova tart. 

Ez a szép templom az isteni rend közvetítése. Bízom abban, hogy mindenkinek, aki majd eljön ide imádkozni, annak az élete is egyre szebb, egyre rendezettebb lesz – zárta prédikációját Fülöp metropolita atya.

A kifestett templom képeiből egy értékes színes kiadvány is készült erre az alkalomra. Ebből a parókia minden családja kap egyet emlékbe, és természetesen sokfelé lehet majd ajándékozni is, hogy minél több helyre jusson el a híre annak, hogy milyen szép templommal gazdagodott a magyar görögkatolikus egyház.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye