A Hungarikum Bizottság Lakiteleken ülésezett október 15-én. Ennek során tovább bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár. Utóbbi gyarapodása a Görögkatolikus Metropólia számára különösen fontos, hiszen a Máriapócs Nemzeti Kegyhely és a pócsi búcsúk nemzeti értékeknek minősültek.
Papp Bertalan Máriapócs polgármestere és Kiss András megyei közgyűlési képviselő javaslatára tárgyalta a Hungarikum Bizottság azt, hogy a Magyar Értéktár részét képezze Máriapócs, továbbá helyet kapjanak a búcsúk is.
A kérelmezők szerint Máriapócs fontos szerepet tölt be a Kárpát-medencei magyar görögkatolikusság történelmi-spirituális emlékeinek ápolásában, megőrzésében és gyarapításában, hűen azokhoz a tradíciókhoz, melyek a Magyar Görögkatolikus Egyházban már évszázadok óta léteznek.
Papp Bertalan és Kiss András kérésüket azzal is indokolták, hogy a magyarországi görögkatolikusság ikonikus színtere, s egyben Közép-Európa leglátogatottabb görögkatolikus zarándokhelye, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik leglátogatottabb turisztikai centruma a Máriapócs Nemzeti Kegyhely, ahová évente több százezer zarándok látogat el, nemcsak az országhatáron belülről, hanem határon kívülről is. A Máriapócsi Bazilika pedig kiemelt jelentőségű nemzeti kincs.
A polgármester és a megyei közgyűlési képviselő javaslatát támogatta a Kocsis Fülöp érsek-metropolita atya, Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök, dr. Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Hierotheosz Egyesület továbbá dr. Simicskó István (KDNP) és dr. Simon Miklós (Fidesz) országgyűlési képviselők.
A Hungarikum Bizottság október 15-én lakiteleki ülésén elfogadta a kérelmet, és így a Máriapócs Nemzeti Kegyhely és a pócsi búcsúk bekerültek a Magyar Értéktárba. A távlati cél az, hogy a görögkatolikusok spirituális központja a hungarikum jegyzékbe is bekerüljön.
Fülöp metropolita atya azért örül a döntésnek, mert ha Máriapócs hungarikummá válhat, akkor ezzel a magyar nemzet túl azon, hogy elismeri népeket összefogó erejét hitet tesz amellett, hogy ez a lelki központ gyógyítólag hasson nemzetünk lelkére és lelkiismeretére is.
Honlapunk kérdésére dr. Simon Miklós a térség országgyűlési képviselője is elmondta véleményét. Szerinte ezzel az előterjesztéssel saját magunk adósságát törlesztettük jó szívvel a Szűzanya, Máriapócs népe és az ide évszázadok óta elzarándokló hívek felé.
Dr. Simicskó István szintén sokat lobbizott azért, hogy a Magyar Értéktárba kerüljön Máriapócs, aminek szerinte szellemisége egy olyan összetartó erő, mely nemcsak a hívő emberek közösségének, hanem egész magyar nemzetünknek a javát szolgálja. Hangsúlyozta: sosem szabad elfelejtenünk, hogy múltunk megóvása elengedhetetlen jövőnk építéséhez. Ma, amikor a globalizálódó világ bizonyos mozgalmai a nemzetállamok megmaradása ellen dolgoznak, kiemelt küldetésünk megóvni nemzeti örökségünket és hitünket, mely identitásunk elválaszthatatlan része – tette hozzá az országgyűlési képviselő.
A Hungarikumok Gyűjteményébe jelenleg 76 érték tartozik, míg a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma 181-re emelkedett.
Kapcsolódó:
Hungarikum lett a csíksomlyói pünkösdi búcsú
Szimbolikus értékek kerültek a megyei értéktárba
A szellemi kulturális örökség részeseivé válnak a hajdúdorogi Krisztus-katonák
A nemzeti örökség része a Mária-tisztelet is
Nyíregyháza települési értéktárába került főiskolánk régi kézirat- és nyomtatvány-gyűjteménye
Forrás: Hajdúdorogi Főegyházmegye, fotó: P. Tóth Nóra
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 |
3 | ||||
4 |
5 |
6 | 7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 | 13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |