Kirmess in Máriapócs

A bazilika búcsúját november 8-án ünnepelte a közösség. Másként, mint a korábbi években. Meglehet, hogy a járvány megtanítja az embereket arra, hogy összetartóbbak legyenek, hogy jobban értékeljék egymást, hogy erősödjenek a közösségek. Hiszen vendégek, és meghívott ünnepi szónok nélkül, családias létszámmal és hangulatban telt a vasárnap. Ezúttal a 9 órai Szent Liturgiára hívta a helyieket Orosz István parókus atya.

Prédikációjában arra mutatott rá, hogy amikor beteg Európáról, beteg emberiségről beszélünk, ne gondoljuk, hogy azt megtehetjük többes szám harmadik személyben… Mindannyian az önmagából kifordult világ részei vagyunk, s ezzel az is jár, hogy mindannyiunk felelőssége, merre fordulunk, mindannyian tehetünk a gyógyulásért, a jobbulásért.

A közös imádságot meghatóvá tette, hogy már utrenyére megérkezett a szemináriumból a település két kispapja, Magyar Richárd és Tamás László. Különösen jól esett látni őket, mert már mindketten reverendába öltözve szolgálhattak, ugyanis Szent Mihály előesti nagyvecsernyéje keretében volt az ún. „beöltözés”.

Agapé helyett a körmenet, himnuszok, éltetések és áldás után emlékképet kaptak a jelenlévők. Ez is rendhagyóvá tette 2020 Mihály-napját… Aki megőrzi az angyal ikonját, pl. az imakönyvében, énekeskönyvében, az biztosan nem fogja elfelejteni, hogy naponta imádkozzon mindazokért, akiket érint a járvány.

Köszönjük mindenkinek a közös ünneplést, imádságot!

Szöveg és fotó: Orosz Rita/Máriapócs Nemzeti Kegyhely

Nyíregyházi Egyházmegye