A magyar nemzet megújulásában kiemelt szerepe van a görögkatolikus egyháznak – Nagy István miniszter látogatása Máriapócson

Egy hónappal ezelőtt számoltunk be arról, hogy a Hungarikum Bizottság legutóbbi ülésén elfogadta a kérelmet arra vonatkozóan, hogy a Máriapócs Nemzeti Kegyhely és a pócsi búcsúk bekerüljenek a Magyar Értéktárba. Az indítványozók szerint Máriapócs fontos szerepet tölt be a Kárpát-medencei magyar görögkatolikusság történelmi-spirituális emlékeinek ápolásában, megőrzésében és gyarapításában, hűen azokhoz a tradíciókhoz, melyek a Magyar Görögkatolikus Egyházban már évszázadok óta léteznek.

Arra vonatkozóan, hogy a jó ügy mellé állni nem volt hiába való dolog, arról Nagy István agrárminiszter, a Hungarikum Bizottság elnöke személyesen is meggyőződhetett: november 26-án egy tartalmas napot tölthetett el a településen.

Látogatását Orosz István kegyhelyigazgató atya vezetésével a fatemplomban kezdte majd a kegytemplomban folytatta. Itt megismerhette az 1696-ban kezdődött csoda történetét, ami az Istenszülőt ábrázoló ikon könnyezéseiről szólt. A miniszternek a koronavírus-járvány miatt a hagyományos értetkőzésre nem volt lehetősége, de néma főhajtással tisztelgett égi Édesanyánk előtt.

Ezt követően Fülöp metropolita, Atanáz és Ábel püspökök kíséretében a Családvárba tért át a delegáció. Az Agrárminisztérium tavaly novemberben indította el országos faültetési programját, hogy a klímaváltozás hatásaira az erdőgazdálkodás hatékony választ adhasson. Ennek részeként szimbolikus jelentéssel ültettek el hat cserjét Máriapócson. Egy az agrárminisztériumot, egy a Kereszténydemokrata Néppártot, egy a Hierotheosz Egyesületet, a többi fa pedig a Görögkatolikus Metropólia egyházmegyéit képviselik.

A miniszteri látogatás egy egyezető üléssel zárult az Emmánuel Zarándokházban. Itt Nagy István elmondta, hogy jó érzés volt számára megtapasztalnia azt a nagy elszántságot és küzdést, amivel a görögkatolikusok érveltek Máriapócs értéktárba felvétele mellett. Ennek jelentőségét még azok is érzékelték a bizottság tagjai közül, akik nem ehhez a vallási közösséghez tartoznak.

Nagy István szerint Máriapócs valóban vallások fölött áll és arra segít felhívni a figyelmet, ami ennek a világnak hiányzik, vagyis Jézus Krisztusra és Istenre.

„A teljesség, az egység megőrzésére tanít minket Máriapócs. Ez a hely olyan értéket képvisel, amire biztosan építhetünk ebben az identitásválságban küzdő világban. Nem mindegy ugyanis, hogy dombokra vagy kősziklára építünk. Márpedig Jézus Krisztus, a kereszténység az az alap, amire építeni kell, ha a jövőnkre gondolunk” – mondta a miniszter és hozzátette: ebben Máriapócsnak, a görögkatolikusoknak óriási szerepük van.

Nagy István elismerően szólt a Görögkatolikus Egyház munkájáról, s mint mondta, a nemzet megújulásában, a történelmi egyházaink között, ennek a vallási közösségnek vezető szerepe van. Szerinte elengedhetetlen, hogy legyenek olyan élen járók, akik bátran megmutatják, hogy a maguk rítusában a 21. században sem idegenek, hiszen ezek a rítusok segítenek minket megtartani abban a hitben, azon az úton, amire aztán az egész építmény épül.

Végezetül a főpásztoroknak külön-külön is megköszönte fáradhatatlan munkájukat, s biztosított őket arról, hogy egyházi szolgálatukat segíteni fogja a Fidesz-KDNP vezette Magyar Kormány.  

Simicskó István a KDNP frakcióvezetője szintén sokat fáradozott, mondhatnánk „lobbizott” azért, hogy a Magyar Értéktárba bekerüljön Máriapócs. Görögkatolikus hívőként nemcsak a testületben, hanem korábban is kifejezte azokat a gyökereket, azokat az értékeket, melyeket egyházától kapott. Mint mondta több mint húszéves parlamenti munkája során mindig igyekezett a görögkatolikusságát, e vallási közösséget méltón képviselni.

Azt is felidézte, hogy a Jóisten kegyelméből született meg benne egykor az a gondolat, hogy Máriapócsot az Országgyűlés is nemzeti kegyhelynek minősítse. Erre 2012-ben, a Hajdúdorogi Egyházmegye 100 éves centenáriumának évében kerülhetett sor. Majd pedig a Magyar Értéktárba való felvételre is ő tett javaslatot, ahová korábban már Csíksomlyó is bekerülhetett mint a nemzeti összmagyarságot képviselő búcsújáró hely. A következő lépés, hogy hungarikummá nyilvánítsák Máriapócsot.

„Ez az elképzelés is sok támogatóra talált, így minden esély megvan rá, hogy a bizottság következő ülésén az erről szóló felterjesztést elfogadja.” – mondta a frakcióvezető és az erről szóló írásos kérvényt át is nyújtotta a miniszternek.

Fülöp metropolita megköszönte az egyházunk munkájáról mondott elismerő szavakat a miniszternek.

„Nem először halljuk, ám engem mindig meglep, mert azt érzékeljük, hogy ennél sokkal többet is tehetnénk, viszont annak örülök, ha van látszatja a munkánknak. Mi, mint egy kis egyház, eredményeinket az Istenszülőnek és az Úristen kegyelmének tulajdonítjuk.” – hangsúlyozta a főpásztor, aki szerint egyházunk történetében számos olyan csoda történt, amit a máriapócsi Istenszülőnek lehet tulajdonítani. Ilyen volt például az, hogy Magyarországon a legnagyobb diktatúra idején, 1950-ben Dudás Miklós püspöknek köszönhetően megalakulhatott a görögkatolikus papnevelő intézet majd szeminárium. S csoda az is, hogy a karhatalom törekvései ellenére végül nem olvasztották be a magyar görögkatolikusokat az ortodoxok közé.

„Ilyen csodákkal segít minket a Jóisten, és azt is egy csodának tartjuk, hogy Európában ilyen különleges helyet foglal el Lengyelország és Magyarország, ahol vállaltan keresztény szemléletű vezetés alakult ki. Mi ezért imádkozunk is, hiszen a bizánci egyházban a királyért, a király családjáért, az ország vezetőiért is mindig imádkozni kell.” – mondta a metropolita atya.

Végezetül Kiss András a megyei közgyűlési képviselője megerősítette, hogy Máriapócs az Európai Örökség címet is megpályázza, melynek elnyeréséhez szintén kérik a Magyar Kormány támogatását.    

***

Az Európai Örökség cím azzal a céllal jött létre, hogy erősítse a közös európai identitást, valamint növelje azoknak a helyszíneknek az ismertségét és értékét, amelyek fontos szerepet töltöttek be közös történelmünkben és kultúránkban, illetve az európai integrációban.

Az Európai Örökség cím különbözik a kulturális örökség területén meglévő más kezdeményezésektől, mint pl. az UNESCO Világörökség Listájától, vagy az Európa Tanács kulturális útvonalaitól, amennyiben:

• a címet csak olyan helyszínek viselhetik, amelyek Európa és/vagy az Európai Uniót létrehozó integráció történetében kulcsszerepet játszottak;
• nem a helyszín szépsége vagy építészeti érdeme, hanem szimbolikus értéke számít;
• nem a helyszínek megőrzését, hanem az ott folytatott tevékenységek és oktatási vetület áll a középpontban, különös tekintettel a fiatalokra;
• elősegíti és erősíti a címet viselő helyszínek közötti kapcsolatokat, az egymástól történő tanulás érdekében, új lendületet adva a címet viselő helyszíneknek. 

***

Szöveg és fotó: H Varga Eszter/ Hajdúdorogi Főegyházmegye, videó: Kölcsey Tv

Nyíregyházi Egyházmegye