Legyünk bátrak és vigasztaljunk másokat – a Szent Miklós-székesegyház búcsúját ünnepelték Nyíregyházán

A templom névadójának ünnepnapján mind az öt istentiszteleti alkalmat megtartották: a padokban így megfelelő távolságot tartva szentelhette meg mindenki ezt a kiemelkedő vasárnapot.

A Szent Miklós udvara közösségi ünnepvarázs idén elmaradt, de a figyelem így is a görögkatolikus egyháznak, a Szűzanya után a legnagyobb tiszteletet kiváltó szentjére, Szent Miklósra irányult. Sokan ismerik és szeretik őt, aki a bajban lévőkön, az úton lévőkön, a fáradozókon, a szolgálatot teljesítőkön, a házaspárokon is segít. Ereklyéit és virágokkal ékesített ikonját már az előesti virrasztás során kihelyezték az ambon elé.

A szombat esti Szent Liturgia után vecsernyével, lítiával és utrenyével: virrasztással készültek lélekben elő a másnapi fényes ünnepre a hívek és lelkipásztorok; a szertartásokon az egyházmegye főpásztora, dr. Kruppa Tamás parókus atya, dr. Dobos András a szeminárium rektora, valamint Gánicz Tamás diakónus, a Püspöki Hivatal irodavezetője végzett szolgálatot; a papnövendékek a kántorizálásban és asszisztenciában váltották egymást az éjszakába nyúló virrasztás során.

Vasárnap a 10 órától kezdődő Szent Liturgia szolgálattevői voltak főpásztoruk mellett dr. Papp Tibor főhelynök atya, Szabó Tamás pasztorális helynök atya és Horváth Tamás bírósági helynök atya, a Görögkatolikus Papnevelő Intézet spirituálisa, dr. Kruppa Tamás parókus atya, valamint Polgári Bence prefektus atya.

A koncelebráló papok között ott volt Zolcsák István nyírcsászári parókus atya is, akit idén Ábel püspök atya kiemelt paptestvérei közül az egyházmegyéért végzett szolgálatának jutalmaként. Zolcsák István atyát 42 éves hűséges, alázatos papi munkája, lelki és fizikai értelemben vett építkezése és a cigánypasztorációban nyújtott kiemelkedő tevékenysége (laudációját teljes terjedelemében elolvashatja ITT) tette őt méltóvá az egyházmegye legrangosabb elismerésének, a Szent Miklós-díjnak az elnyerésére, s vele a díszes papi mellkereszt viselésére.

A civilek közül a kitüntetést özv. Sivadó Jánosnénak ítélték oda. A tisztelendő asszony azonban személyesen már nem tudta átvenni az oklevelet és a Szent Miklós-ikont: október 19-én tért vissza Teremtőjéhez (laudációját ITT olvashatja el).

A myrai püspök különösen kedves szentje Ábel püspök atyának, derült ki a főpásztor prédikációján: Szent Miklós is fiatalon árva lett, sok nehézségen ment keresztül, volt, hogy megvádolták, megrágalmazták, tisztségétől is megfosztották, de a Jóisten mindig küldött valakit, aki megsegítette és megerősítette őt.

A szent életének kapcsán három szempontra hívta fel a figyelmet a hierarcha:

Szent Miklós felismerte: oly sok mindent kapunk a Jóistentől, aki gondoskodó szeretettel viseltetik irántunk, az Isten mindig küld segítőt az emberhez. Mi is „vegyük észre életünkben az Isten gondoskodó szeretetét, hogy milyen sokszor küld hozzánk segítséget, vigasztalást” – fogalmazott az atya. Még ebben a rendkívüli helyzetben is: küld valakit, aki segítségünkre lesz, valakit, aki egy jó szót, bátorítást mond, egy kézszorítást ad.

Szent Miklós azt is felismerte, hogy a Jóisten nemcsak hozzá küld segítőket, hanem az Isten őt is küldi: feladata, küldetése van a keresztények között. Szent Miklós árván maradt, de nagy vagyont örökölt, és fiatalkora óta nagylelkűen segített a rászorulókon. Sok jótettét még nem mint püspök, hanem mint jó keresztény hajtotta végre. „Mert bennünket is küld a Jóisten, hogy menjünk, és Jézus Krisztus nevében segítsünk másoknak” – mondta a püspök atya. „Legyünk bátrak és vigasztaljunk másokat, mindenki a maga tehetségéhez, hivatásához, lehetőségéhez mérten!”

Mi, keresztények a szolgálatban, az ajándékozásban, a másokhoz való odafordulásunkban az Istennel való kapcsolatunkat fejezzük ki, másokat is ebben kell erősítenünk. Mint ahogyan Szent Miklós is kiállt és megvallotta hitét, valljuk meg görögkatolikus hitünket – akár a népszámlálás során is merjünk erről tanúságot tenni.

A legtöbb gyermek ezt kéri Szent Miklóstól: békesség legyen a családban. A család az első helye annak, ahol ezt a három szempontot megtapasztalhatjuk: a családtagjainkat mellénk állította a Jóisten, hogy segítsenek, számíthatunk rájuk; a Jóisten küld minket, hogy gondoskodó apák, anyák lehessünk, feladtunk, küldetésünk van: ezt a családban tudjuk a legmélyebben megélni; s hitünkben elmélyülve itt ismerhetjük fel akár ezen az ünnepen is: Szent Miklós közbenjárására szerető gondoskodó családunk van.

(Hallgassa vissza a prédikációt ITT.)

A szertartásokat élőben is követhette az, aki személyesen nem tudott bekapcsolódni; aki pedig eljött, nem tért haza üres kézzel: az ünnepek alkalmain megszokott olajkenet ugyan nem volt, de antidór (’ajándék’: a liturgiához felhasznált proszfora megmaradt része) nélkül nem távozott: ugyan nem kenyérdarabkát, hanem egy csoki mikulásból és mézeskalács szívből álló csomagot vihettek haza (Szent Miklós követének figyelmességeként is) a hívek.

Kapcsolódó írások:

Lelki táplálék Szent Miklós ünnepén

Szent Miklós felnőtteket és gyermekeket egyaránt várt udvarába Nyíregyházán

Legyünk mi is Istenben gazdagok, mert akkor leszünk igazán boldogok – Palánki Ferenc püspök prédikációja Szent Miklós ünnepén

Szent Miklós egy gondoskodó szent: ebben mindannyiunk példaképe lehet – virrasztás a székesegyházban

Sacra manna Bariból – Újabb Szent Miklós ereklye érkezett a Nyíregyházi Egyházmegyébe

Csodatévő Szent Miklós püspök ünnepe

Télapó? – Mikulás! ‒ Szent Miklós!!! – előadás Rókahegyen

Szent Miklós az év minden napján kegyelmi ajándékokat osztogat – Elmélyítették Szent Miklós tiszteletét a nyíregyháziak

Virrasztás a székesegyházban

Szent Miklós ünnepe – december 6.

Szent Miklós ünnepe

Szent Miklós-ereklyét ajándékoztak a Nyíregyházi Egyházmegyének

„Szent Miklóstól nem kell elköszönni” – templombúcsú a nyíregyházi székesegyházban – VIDEÓVAL

Friss hó és ünnepvarázs – Szent Miklós udvara Nyíregyházán

A Szent Miklós-székesegyház templombúcsúját ünnepeltük

Idén is megnyílt Szent Miklós udvara

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye