Interview with KATONA Erzsébet

Kitől, hogyan értesült arról, hogy 2020-ban megkapja a Magyar Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetését? Ki terjesztette föl, milyen érdemeiért és eredményeiért méltatták?

A Miniszterelnöki Kabinetiroda osztályvezetője értesített e-mailben, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr előterjesztésére Áder János köztársasági elnök úr állami kitüntetést adományoz részemre kivételes kreatív pedagógusi munkám és informatikára épülő oktatási módszereim elismeréseként. Méltatták a http://tanitoikincseim.lapunk.hu/ és a http://webtanitoneni.lapunk.hu/ szakmai honlapom értékét és színvonalát. Előbbinek a hazai és nemzetközi látogatottsága meghaladja a 22 milliót, az utóbbié pedig az 5 milliót.

Hogyan tekint erre a kiemelkedő rangra? Lezár-e ez valamilyen szakaszt az életében és új fejezetet nyit, vagy az eddig folytatott munka szerint halad tovább?

Mindenkinek fontos a pozitív megerősítés, hogy érezze: jó úton halad, eredményesnek tartják a munkáját. Ez ad további motivációt, mert enélkül a lelkesedés egy idő után elveszhet, a tanítás mókuskerékszerű munkavégzéssé válhat. Emellett fontosnak tartom a folyamatos innovációt is, az új célok kitűzését. Én is megtervezem előre, melyik nap mit fogok csinálni, új ötleteket gyártok, amivel közelebb kerülök a célomhoz. Továbbra is szeretnék lépést tartani a szakmai, módszertani újításokkal és helyesen alkalmazni azokat.

Nagyszámú látogatottságról beszélt az imént: munkája széles körben elterjedt. Mit kínál a honlapokon a látogatóknak, a gyermekeknek és a pedagógusoknak?

Mindkét honlapot 20-30 országból is látogatják és használják – főleg külföldön élő magyarok. Az egyik honlapom összefoglalja a tanítói munkát. A másik honlapot mint osztályfőnök, kifejezetten az osztályom részére szerkesztettem.

A http://tanitoikincseim.lapunk.hu/ oldalain találhatók évfolyamokra bontva pedagógiai, pszichológiai témájú írások, ünnepekhez kapcsolódó versek, prózák, műsorok, kézműves ötletek, képeslapok, zenei anyagok, idézetek, olvasmánynaplók.

A http://webtanitoneni.lapunk.hu/ honlapon látogatóimnak betekintést nyújtok osztályunk és iskolánk életébe. A gyerekek tanulmányi munkáját gyakorló és szorgalmi feladatokkal segítem, szabadidejük eltöltéséhez fejlesztő játékokat, kézműves ötleteket, olvasnivalókat ajánlok. Ezen a honlapon „kommunikálni is tudok” – a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával – a tanítványaimmal és azok szüleivel. Itt helyezek el napi szinten minden fontos információt: a házi feladatokat, a szülőknek szóló üzeneteket, feladatlapokat, tananyagokat, ajánlásokat, versenyeredményeket, ötleteket, játékokat, fényképeket.

Hogyan fordult az informatika nyújtotta, kreatív megoldások felé? Mióta üzemelteti a honlapokat?

A több évtizedes tanítói pályám során rengeteg saját készítésű pedagógiai anyag halmozódott fel. Feladatlapok, tudáspróbák, versenyfeladatok, óravázlatok, szerkesztett műsorok, kézműves ötletek és még sorolhatnám hosszan. Gyakran okozott problémát egy-egy anyag megkeresése, az idő ráfordításról nem is beszélve, míg a sok-sok papíralapú dokumentumot átnéztem.

Már régóta szerettem volna megismerkedni a honlapkészítés, -szerkesztés rejtelmeivel, így született meg az első weboldalam. Megpróbáltam összegyűjteni azokat a „kincseket", amelyek hasznosak lehetnek az oktató-nevelő munka során vagy a hétköznapi életben, és ahogy az időm engedte gépeltem be és jelentettem meg ezeket.

Másrészt az internetes kapcsolattal még gyorsabbá, naprakészebbé, könnyebben elérhetővé vált az információközvetítés is. A „Tanítói kincseimet” kilenc, a „Webtanító nénit” hét éve szerkesztem.

Fejlesztő-differenciáló pedagógusként is tevékenykedik az iskolában. Mit jelent ma fejlesztő-differenciáló pedagógusnak lenni? Hogyan hasznosítja ezen a területen az informatika nyújtotta lehetőségeket?

Én nagyrészt a tanítói munkám során tudom hasznosítani a második diplomámat. Osztályfőnök és tanító vagyok. Ezen kívül csak egy gyereknek tartok fejlesztő foglalkozást heti 7 órában. Ő normál intelligenciájú, de a fejlődése során az életkorának elvárható szintjétől néhány területen elmaradt.

Tapasztalatom szerint a munkakörben rejlő lehetőségek megvalósítására nagyon keveseknek van lehetőségük, mivel ezt csak teljes állás betöltésével lehetne igazán eredményesen végezni. A fejlesztő pedagógusi munka során van lehetőség megelőzni vagy csökkenteni azokat a tanulási nehézségeket, amelyek a lassúbb érés vagy egyéb okok miatt keletkeznek a gyermekeknél.

Megváltoztatható a kialakult negatív motiváció, csökkenthető a viselkedési zavar. A már esetlegesen elszenvedett sorozatos konfliktusok és frusztrációk miatt neurotikus tünetek is kialakulhatnak. Ezek is megelőzhetők lennének.

A fejlesztő pedagógusi munkakör alapelve az osztálytanítók munkájának segítése, mert a tanítás során alkalmazkodni kellene a gyerekek képességeihez, szükségleteihez. Olyan tevékenységeket kellene biztosítani, amelyek a hagyományos szervezeti keretek között nehezen valósíthatók meg (nagy- és finom mozgás, téri tájékozódás, testséma stb. fejlesztése). Ezt a fejlesztő munkát egyénileg vagy kiscsoportban lehet eredményesen végezni.

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a tantermemben több mint 15 éve van interaktív tábla, melyet az első digitális tananyagok megjelenése óta használok. Bármikor nézhetünk tananyaghoz kapcsolódó videókat, képeket, hallgathatunk zenét és még a lexikonokat sem kell magammal cipelnem. Az internet bőségesen kínál fejlesztő, oktató játékokat, feladatlap-szerkesztő programokat, melyeket hatékonyan lehet alkalmazni a tanítási órákon és a fejlesztő foglalkozásokon is. A kihívás inkább az, hogy ki tudjuk választani a megfelelő, a kitűzött tanulási célhoz, a tanítványaink sajátosságaihoz, ismereteihez illeszkedő tartalmat.

Ezen kívül magam is készítek oktatási segédanyagokat. Például a Wordwall remek lehetőséget biztosít a kvízek, párosítók, szójátékok alkotásához.

Mennyire van ma, 2021-ben igény és szükség erre a munkára? Jobban-e mint korábban? Hogyan lehet egyensúlyba hozni egy integrált iskolarendszerben a tehetséggondozást és a felzárkóztatást?

Tapasztalatom szerint az a tendencia, hogy az iskolákban egyre nő a tanulási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek száma, ezért óriási igény lenne a fejlesztő-differenciáló munkára.

A 2020-ban bevezetett új rendszer az iskolaérettség megítélésére vonatkozóan még tovább növeli ezt a problémát. Első osztályban tanítóként érzékelem több tanítványomon is az iskolaéretlenség jeleit. Mellette nő a beszédhibás tanulók száma is, viszont a logopédiai fejlesztésük megoldhatatlan. A különbségek egyre inkább érezhetővé és nehezen kezelhetővé válnak, a tanulás iránti motiváció nehezen tartható fent.

Fontos lenne, hogy minél korábban derüljön fény a gyermek tanulási problémájára. A korrekció az idő múlásával egyre nehezebb, mivel az idegrendszer képlékenysége csökken, a nem kellően érett képességek szenzitív időszakától egyre távolabb kerülünk.

Szerencsés az az iskola, ahol főállású fejlesztő pedagógust tudnak alkalmazni, illetve adott a megfelelő munkakörnyezet és a szükséges fejlesztő eszközök.  

A tanulási nehézséggel küzdő tanulók korrekciójában az egyéni fejlesztés mellett a tanítási órákon megvalósított differenciálás is úgy lenne hatékony, ha a gyermeket tanító pedagógusok szoros együttműködésben dolgozhatnának egy fejlesztő pedagógussal. Az átlagos képességű, a fejlesztést igénylő és a tehetséges tanulók közötti differenciálás nehéz és időigényes az olyan osztályokban, ahol 3-4 tanuló fejlesztést, másik 3-4 pedig tehetséggondozást igényelne. Ilyenkor gyakorlatilag egy óra keretében más-más feladatot kell adni az átlagos képességű, a fejlesztésre szoruló és a tehetséges tanulóknak. A tanulási nehézséggel küzdő tanulók lassabban érnek, lassabban tanulnak, de fontos lenne, hogy az óra követésében ne szenvedjenek hátrányt, a tehetségesek számára pedig ne váljon unalmassá az óra, mert akkor csökkenhet a lelkesedésük és a teljesítményük. Mivel egy adott osztályban különböző képességű tanulók vannak, a központi tanmenetet nehéz adaptálni a konkrét viszonyokra.

Ez a munka rengeteg időráfordítással és türelemmel jár. 

A cél az, hogy minden tanuló képességeinek megfelelően boldoguljon az iskolában, a mindennapokban. Érezzék, hogy valamiben jók és ügyesek és fejlődjön a reális önértékelésük.

A tehetséggondozás akkor is komoly kihívás, ha kiegyenlített képességstruktúrával párosul. Ha a tehetséges gyermek akadályoztatva van tehetsége kibontakoztatásában, esetleg valamely területen részképesség-zavarokat mutat, még nehezebb a feladat. A tehetségesek tudatában vannak problémáiknak, és sok esetben ezt nehezebben fogadják el, mint gyengébb képességű társaik. A tanulási és magatartási problémák az ő csoportjukban is megtalálhatók. Az is előfordul, hogy kiemelkedő képességeik válnak a zavarok forrásává. A gyors gondolkodás sokszor türelmetlenné teheti a tehetségeseket a tanulásban, kapkodóvá az írásban, nehezítheti a társas kapcsolatok kialakulását. Fontos tehát, hogy a tehetséges tanulókhoz is a maguk egyediségében tudjunk viszonyulni. A tanulmányi munkában tehetségesek számára fontos, hogy megkapják a megfelelő terhelést, mert ha ez nem történik meg, alulteljesítőkké válhatnak.

Van-e speciális, személyes módszere arra, hogy felismerje a tehetséget? S felismerni nem is elég, a munka oroszlánrésze ott kezdődik igazán...

A tehetségfejlesztés a felismerésnél kezdődik – legkorábban a mozgás, a zene és a matematika területén mutatkoznak meg a kimagasló képességek –, s erre vannak tudományosan kidolgozott tesztek, módszerek. Ezeken kívül olyan programokat biztosítok, szorgalmi feladatokat adok, tevékenységekbe vonom be őket, amelyekkel ráirányítom a figyelmüket az irodalomra, a művészetekre, a tudományokra. Ügyelek arra, hogy a feladat jelentsen kihívást, áldozatos munkát, de egyben legyen folyamatos örömforrás is a tanulónak. A tehetséggondozó módszerek megválasztása mindig személyre szabott, egyedi. Nincs általános recept, amely minden tehetséges tanulóval való foglalkozás során alkalmazható lenne. Ezért van szükségünk a szakmai felkészültség mellett a kreativitásra is.

Mióta végez tehetséggondozást a Móricz iskolában és mennyit változott az iskolai tehetséggondozás az elmúlt években?

A tehetséggondozás a pedagógusi pályám kezdete óta fontos szerepet tölt be az életemben. Hiszem, hogy egy törődő tanító, tanár és szülő segítségével nagyobb eséllyel lesznek gyermekeink sikeres és kiegyensúlyozott felnőttek. A tehetségek korai felismerése, célirányos fejlesztése, a lehetőségek kihasználása segítő pedagógusok nélkül sok esetben nem működik. Nekünk kell a megfelelő módszer megválasztásával fejleszteni a tehetséges tanuló képességét, tanácsot, útmutatást adni, bátorítani, figyelemmel kísérni a gyermek fejlődését.

Iskolánk egyik fő profilja a két tannyelvű oktatás mellett a tehetséggondozás. Intézményünk kezdettől fogva kiemelt feladatként kezelte az átlagostól jobb adottságokkal, képességekkel rendelkező gyerekek fejlesztését.

Idézem iskolánk honlapjáról:

„1991-től a Debreceni Egyetem (volt KLTE) Pedagógiai- Pszichológiai Intézet vezetője és munkatársai segítségével Komplex Tehetségfejlesztő program indult 5-8. osztályban. 2003-ig a tanulók kiválasztása a 4. osztályban (tanév végén) történt különböző pedagógiai, pszichológiai vizsgálatok (figyelem, emlékezet, gondolkodás, intelligencia, belső attitűd stb.) és a tantárgytesztek alapján. A szaktanárok, az osztályfőnök véleményét is figyelembe véve alakították ki a tehetségfejlesztő osztályt (általában 22-24 fővel). A délelőtti tanítás az iskolai óratervvel összhangban folyt, délután azonban a tehetségfejlesztés funkcióját alapul véve speciális blokkokban dolgoztak. A délutáni blokkok 5-6. osztályban mindenki számára kötelezőek voltak. Itt csoportokban történt a munka. Differenciáltan kapták meg a feladatokat, így lehetőség nyílt a tanórai anyag elmélyítésére, gyakoroltatására, többletismeretek szerzésére, a szakterületek iránti érdeklődés felkeltésére, illetve az egyéni érdeklődés elmélyítésére. A 7. osztálytól kezdve a tanulók egyéni érdeklődés alapján választhattak 2-4 speciális komplex blokkot, amivel kiemelten kívántak foglalkozni.

A Közoktatási Törvény módosítása az integrált oktatást helyezi előtérbe. E törvényjavaslat és a tehetséggondozó múltunk tapasztalata egybeesett, ezért az 1991-ben megkezdett komplex tehetséggondozó program tartalmi és szerkezeti átalakítására került sor a 2003/2004-es tanévben. Az integrált oktatás előtérbe kerülése, szülői kérések és a saját tapasztalataink alapján is úgy gondoltuk, hogy a tehetségfejlesztés eddigi gyakorlatain változtatni kell. A mikrotanterveket átdolgoztuk, a játékosságra, a differenciálásra, az egyéni fejlesztésre helyeződött át a hangsúly. Programunk integrált komplex tehetségfejlesztéssé alakult. A program elsődleges feladata a tantervi követelmények minél magasabb szintű teljesítése, miközben a gyerekek képességeitől függően lehetőség nyílik ismereteik gazdagítására külön foglalkozásokon is.” 

(Forrás: https://moriczmsz.hu/tehetsegfejlesztes/)

A tantárgyi, tanulmányi és sport versenyeken, valamint művészeti pályázatokon iskolánk tanulói igen kimagasló eredményeket érnek el. 8. osztályos tanulóink közül többen tesznek sikeres alap- vagy középfokú nyelvvizsgát angol nyelvből. 2011. szeptember 1-től térségünkben egyedülálló módon megkezdtük a magyar- angol két tanítási nyelvű képzést. A heti 5 órás kiscsoportos nyelvtanuláson túl a tanulók a környezetismeret, technika és tervezés, valamint a testnevelés és sport tantárgyat magyarul és idegen nyelven is tanulják. Ezzel bővül szókincsük, naponta használják és alkalmazzák az idegen nyelvet. Munkánkat angol nyelvi lektor tanár segíti, aki heti egy-két órában foglalkozik a tanulókkal. Az ötödik évfolyamon új tantárgyak kerülnek be az angol nyelven is tanított tantárgyak sorába pl.: történelem, célnyelvi civilizáció. 

2018-tól indítottuk be iskolánkban a Sakkpalota programot. A sakk az egyik leghatékonyabb képességfejlesztő eszköz, amelynek segítségével a gyerekeket az óvodáskor végén, iskolás kor elején be lehet vezetni a tudatos ismeretelsajátítás világába.

Hány osztályban tanít, és hány diákkal foglalkozik hetente a differenciálás (tehetséggondozás vs. felzárkóztatás) tekintetében?

Ebben a tanévben két osztályban tanítok. Az első osztályban osztályfőnök vagyok, valamint magyar nyelv és irodalom és napközis tanulmányi óráim vannak angol és magyar nyelvből. A második évfolyamon szintén napközis tanulmányi munkát tartok angol és magyar nyelvből. Egy 2. osztályos tanulót fejlesztek heti 7 órában. Öt első osztályos gyermeknek segítek a felzárkózásban heti 1 órában, ami sajnos nagyon kevés. A tehetséggondozást csak munkaidőn túl tudom beütemezni.

Milyen személyes tapasztalatai, visszajelzései vannak a munkájának kimeneteléről, eredményességéről?

A munkám eredményességéről gyakran kapok elismerést, köszönetet, pozitív visszajelzést a szülőktől. Nagyon jó érzés, amikor volt tanítványaim az én inspirációm hatására választják a pedagógus hivatást, hospitálásra, tanítási gyakorlatra, záró tanításra hozzám térnek vissza és munkájuk során a saját tanítási módszereimet fedezem fel.

Egy volt diákomnak, aki a jogi egyetemen doktorált és jelenleg ügyvédként dolgozik, a harmadik regénye, egy másik tanítványomnak verses kötete jelent meg.

Megtisztelő megerősítés az is, hogy kollégáim örömmel veszik át az osztályaimat a felső tagozatba, ahol tanulóim megállják a helyüket. A középiskolai és egyetemi eredményeik is dicséretre méltóak.

Pályám 39 éve alatt nemzetközi, országos és megyei magyar nyelv és irodalom, valamint szavaló versenyeken sokszor vettünk részt és sikerült dobogós – többször első – helyezést elérnünk alsó tagozatos kisdiákjaimmal.

Van-e és hogyan tudná megfogalmazni hitvallását, a pedagógusi pályán eltöltött majd’ negyven év után?

A pedagógusi pályán a 39. tanévemet kezdtem meg 2020 szeptemberében. Ahogy az a honlapomon is olvasható

legfőbb küldetésemnek tekintem, hogy mindenekelőtt embert formáljak tanítványaimból.

Az általános értelmi képességek fejlesztésén túl, igyekszem megtalálni minden gyermek speciális tehetségét, hisz ahogy azt Czeizel Endre is megfogalmazta, „időnként a szürkének látszó kavicsból is előtűnik a drágakő csillogása”.

A kisiskoláskor a talaj előkészítésének évei, ezért fontos, hogy kikövezzük tanulóink előtt a tudásvágy felé vezető utat, hogy felébresszük az érzelmeiket a szépre, az izgalmasra, az új és ismeretlen szeretetére.

A gyermekek a jövő zálogai, vágyaink és álmaink megtestesítői.  Szülőnek és pedagógusnak – esetleg egy személyben mindkettőnek lenni – nem könnyű és nem is jelentéktelen feladat. Hiszen a felnőttnek kell a tudásra és szeretetre éhes kis lelkekből felelősségteljes, segítőkész, rátermett jellemet nevelnie.

Szerző: P. Tóth Nóra, fotó: Katona Erzsébet magánarchívumából

Nyíregyházi Egyházmegye