Spiritual balm within the season of Lent

Szöveg: Lakatos László, design: Zadubenszki Norbert2021. február 25. 06:00

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 1378 napja íródott

Lelkileg elvakulhat az ember lelke, ha fejét megszakítás nélkül a földre szegezi, a napi gondok sötétségében csak a mindenkori hajszát ismeri. Legalább egyszer egy héten emeljük magasba fejünk: az ember nem gép. Ha megszenteljük az Úr napját, azzal az Isten segít nekünk emberi módon élni.

Isten harmadik parancsa az első és második után ismét Isten felé irányítja az emberek figyelmét. A parancs lényege ez: Isten kiválasztott Magának minden héten egy napot, azt meg kell szentelni, Istennek adni. Hogyan kell ezt tenni? A parancs mélyén Istennek végtelen atyai szeretetét is megláthatjuk az emberek iránt. Ma erről gondolkozunk.

Isten parancsának a gondolatát a leghitelesebben a Szentírásból olvassuk ki. Isten a hetedik napon befejezte teremtő munkáját, megnyugodott, megáldotta és megszentelte a hetedik napot. Isten a nyugalom számára rendelte el és áldotta meg a hetedik napot a maga számára is. A nyugalommal kapcsolatban Isten úgy rendelkezett, hogy az ember 6 napon át végezze munkáját. A hetedik napon, az Úr napja van, azon senki ne dolgozzék, még a rabszolgák sem, de az állatok sem (Kiv 20,8). A tilalom megszegéséért halálbüntetés járt. Isten tehát teljes munkaszünetté tette a hetedik napot a héten. Hat nap munkája után az embereknek Isten felé kell fordítani figyelmüket. Szombaton a vándorlás alatt pl. nem hullott az égből a manna. A babiloni fogság után a Szentföldre visszatért népnek Isten megismételte az Úr napja megszentelésének parancsát, ígéreteket fűzve hozzá.

Isten a teremtésben nem fáradt el, hogy szünetté tette a hetedik napot. Az emberekért, érettünk rendelkezett így, hogy tudjunk pihenni, és kikapcsolódni. Igyekezzünk Isten gondolatát megvalósítani mi is.

Mit jelent a hetedik nap megtartása a mi számunkra, a mostani ember számára? Elsősorban azt, hogy a keresztények számára az Úr kiválasztott napja a vasárnap, és nem a szombat. Jézus vasárnap támadt fel halottaiból. A Szentlélek Úristen is vasárnap szállott le az apostolokra. A keresztény Egyház az apostolok óta a vasárnapot tekintette és tekinti ma is az Úr napjának. Mindazt, amit Isten az Ószövetségben elrendelt a hetedik nap megtartására, a vasárnapra vonatkoztatta/vonatkoztatja. A vasárnap másodsorban azt jelenti, hogy ezen a napon, Isten akaratából, munkaszünet van. Ez az, amit a mai ember nehezen akar megérteni, és főleg megvalósítani. Leszámítva azt, hogy sok embernek parancsol a munkahelye a vasárnapi munkát illetően, sokan azért is dolgoznak, hogy gazdagabbá legyenek. A testnek azonban meg kell adni azt a pihenést, ami neki jár, hogy kipihenten folytassa munkáját, teljesítse olykor nehéz kötelességét.

Mi, keresztények nem figyelünk az ellenkező véleményekre a szombat megtartására vonatkozólag. Igyekszünk Isten napját testünk pihenésével is megünnepelni, saját magunk miatt.

A vasárnapi munkaszünetnek van még egy másik célja is, az, hogy szenteljünk időt magunkra is. Ezzel a rendelkezéssel az Egyház emberi mivoltunkat hangsúlyozza ki és védelmezi azt. Nem a haladás, vagy a munka ellen rendelkezik, hiszen mindkettőt Isten parancsolja az embernek. Arra hívja fel figyelmünket, hogy legalább egy héten egyszer próbáljunk emberek lenni. Mindenütt gépek veszik körül az embert. Lassan géppé válik ő maga is. Az ember azonban nem gép. Teste hat napi munkára van beállítva, a hetediken pihenni kell! A következő hetet kipihenten kell kezdeni. A mai ember sokszor egész héten át más szolgálatában áll. Az ember nem élettelen eszköz, hogy mindig másnál legyen. Az embernek családja van, rokonsága van, ezekkel ápolni kell a családi, rokoni kötelékeket. Lelkileg elvakulhat az ember lelke, ha fejét megszakítás nélkül a földre szegezi, a napi gondok sötétségében csak a mindenkori hajszát ismeri.

Amennyiben a saját akaratomon áll, a saját érdekemben, családom érdekében igyekszem pontosan megtartani a vasárnapi munkaszünet és pihenés előírását.

Megemlékezzél arról, hogy az Úr napját megszenteld! Ezt parancsolja Isten. Hála legyen Neki gondoskodásáért, hogy segít nekünk emberi módon élni. Ne sajnáljuk a vasárnap meg nem szerzett pénzt. Igaz, hogy sokaknak parancsolnak, de ami még rajtunk áll, azt ne hagyjuk elszalasztani.

Lakatos László

Hallgassa meg az elmélkedést a Nyíregyházi Egyházmegye – ingyenesen elérhető – podcast-csatornáján az alábbi linkek bármelyikén. A szöveget Tamás László görögkatolikus papnövendék olvassa fel: