Nagyböjti gondolatok napról napra – lelki táplálék-kiegészítő a böjtölés mellé 19. | Nyíregyházi Egyházmegye

Szöveg: Lakatos László, design: Zadubenszki Norbert2021. március 5. 06:00

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 1405 napja íródott

A legelső tilalom így hangzik: Más ember életét el ne vedd! Isten tilalma kézzelfoghatóan bizonyítja Isten gondoskodását az emberi életről. Nem engedi, hogy valaki ártó szándékkal közeledjék a másik ember életéhez. Milyen különös megtiszteltetés ez. A teremtett világ százezernyi kincséből Isten egynek az életét sem vette olyan különös pártfogásába, mint az ember életét. Teremtésünk alkalmával valami isteni szikrát kaptunk. Ezt Istenen kívül senki nem adhatja meg nekünk, azért senki más sem veheti el tőlünk.

Minden embernek van egy nagy kincse, amit rendkívüli gondossággal őriz. Ez a nagy kincs az emberi élet. A saját életét a maga szemében mindenki a legnagyobb értéknek tartja. Utolsó percéig ragaszkodik hozzá, és szeretné azt kinyújtani az emberi kor legvégső határáig. Ehhez járul hozzá Isten tekintélye, aki ötödik parancsában így védi az emberi életet: Ne ölj!

Isten ötödik parancsa tilalmat tartalmaz. A legelső tilalom így hangzik: Más ember életét el ne vedd! Isten tilalma kézzelfoghatóan bizonyítja Isten gondoskodását az emberi életről. Nem engedi, hogy valaki ártó szándékkal közeledjék a másik ember életéhez. Milyen különös megtiszteltetés ez. A teremtett világ százezernyi kincséből Isten egynek az életét sem vette olyan különös pártfogásába, mint az ember életét. A föld első embergyilkosát: Káint, átkozottnak nevezte, és élete végéig bujdosásra büntette. A vízözön után Isten Noénak és családjának adott mindent, ami a világon van. Lelkükre köt azonban valamit: „… aki embervért ont, ontassék annak vére, mert az ember Isten képére lett alkotva.” (Ter 9,6) A tíz parancs kihirdetése után Isten még ilyen rendelkezést adott: „… aki megöli felebarátját szántszándékkal, és lopva, oltáromtól is ragadd ki őt, hogy meghaljon. Aki megveri atyját, vagy anyját, halállal haljon meg.” (Kiv 21,12)

Istennek ilyen szigorú rendelkezését tudva, eszembe se jusson soha ellene vétkezni.

Mi indította Istent, hogy ilyen gondoskodással legyen az emberi élet felől? Az egyik feleletet már olvastuk: „…mert az ember Isten képére lett alkotva.” Az élet a világ legtitkosabb rejtélye. Bennünk és életünkben van valami isteni vonás, ami semmi más teremtményben nincs meg. Teremtésünk alkalmával valami isteni szikrát kaptunk. Ezt Istenen kívül senki nem adhatja meg nekünk, azért senki más sem veheti el tőlünk. A másik embernek nincs arra joga, hogy ezt a szikrát kioltsa. Aki tehát az emberi élet ellen emeli fel kezét, az Isten tulajdona ellen tör. Az emberi élet másodszor azért fontos és értékes, mert földi élet nélkül nincs örök élet sem az ember számára. Isten után azért nagy érték a keresztények szemében. A földi élet az érdemszerzés ideje az örök életre. Az örök élettől senkinek sincs joga megfosztani embertársát. Ezért tartják sok helyen a szándékos gyilkosságot szörnyű véteknek, és halállal büntetik.

Isten képét igyekezzek megtisztelni a másik emberben, és azt, hogy velem együtt ő is az örök élet elnyerésére van teremtve. Tiszteljem az életet.

Frigyes dán királynak utolsó szavai ezek voltak: Egy csepp vér sem tapad kezeimhez! Bárcsak mi is ezt mondhatnánk nemcsak életünk, de minden napunk végén is: senkinek nemhogy vére, de egy könnye, izgalma, idegessége sem tapad a lelkemhez!

Lakatos László

Hallgassa meg az elmélkedést a Nyíregyházi Egyházmegye – ingyenesen elérhető – podcast-csatornáján az alábbi linkek bármelyikén. A szöveget Tamás László görögkatolikus papnövendék olvassa fel: