Spiritual balm within the season of Lent

Szöveg: Lakatos László, design: Zadubenszki Norbert2021. március 21. 06:00

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 1378 napja íródott

„Mennyivel inkább megtisztítja lelkiismeretünket a holt cselekedetektől Krisztus vére, aki az örök Lélek által saját magát adta tiszta áldozatul az Istennek, hogy az élő Istennek szolgáljunk.” Zsid9,14. Jézusnak főpapi tette, bűneinket kiengesztelő és eltörlő áldozata a mi lelkünket is érinti. Jézus szent vére a mi lelkünkre is rácsorog. Engedjük, hogy végezze el rajtunk is üdvözítő munkáját. Tisztítson meg bennünket is bűneinktől, megadva mindnyájunknak a bűnbocsánatot.

Szent Pál korábbi tanításában Krisztusról, az örök Főpapról olvashatunk. A tanítás a zsidóhoz írt levél 9. fejezet 11-14 versében a csúcspontra jut el, mert itt Jézus főpapi áldozatáról hallunk. Áldozati tevékenységével mindörökre szóló, végérvényes áldozatot mutatott be Istennek. Van egy kis nagypénteki hangulata ennek az apostoli tanításnak, de legalább megismerjük, és jobban megszeretjük Azt, aki ilyen áldozatot hozott értünk.

Az apostol első tanítása Krisztus főpap ismertetésével kezdődik. A felolvasott szöveg a zsidóknál évenként előírt engesztelés napi szertartására céloz. Ezt egyedül, évente egyszer, csak a főpap végezhette el. Ilyenkor bemehetett a szent sátornak legszentebb, máskor teljesen elzárt részébe, hogy az előírt szokásos engesztelő áldozatot bemutassa. Jézus, az Újszövetség főpapja az egyedüli főpap. Ő a „jövendő javak” főpapja. Áldozata meghozta az üdvösség javait, amelyeket vártunk. Kereszthalálából bűnbocsánat, Istenközelség fakadt az emberek számára. Nem említi kifejezetten az ószövetségi főpap személyét, annak tettét és tettének szent helyét az engesztelés napján. Egy nagyobb és tökéletesebb sátorról beszél, amely a mennyei szentély. Isten mennyei lakóhelye, amelyet nem emberi kéz alkotott, mint az ószövetségi szent sátort. Ebbe lépett be Jézus, a főpap, hogy az egyedi engesztelést elvégezze a világért.

Az emberek – és köztük én is – bűnösek (voltak). Jézusnak ezért kellett elégtételt adni. Isten lett a bűnöm engesztelője. Ne felejtsük el!

Az apostol tanítása most összehasonlítja Krisztus áldozatát az ószövetségi főpap áldozatával. Nem említi most sem kifejezetten az ószövetségi engesztelő szertartás menetét. Következtethetünk azonban rá abból, hogy Jézus annak a tökéletesebb, valódi formáját vitte végbe. Jézus nem állatok: bakok és borjak vérét vitte be a mennyei szentélybe Atyja elé. Keresztáldozata után, mint ember is felment a mennyekbe a mennyei szentélybe. Saját, az emberek bűnéért kiontott, feláldozott vérét mutatta be ott Atyjának. Ezt az áldozatot csak egyszer mutatta be Istennek. Ez elég volt, igazi, elégséges jóvátétel volt Isten előtt. Nem fog még egyszer megismétlődni, nem kell még egyszer meghalnia az emberekért. Áldozati tettével örök váltságot szerzett az emberek számára. Az áldozata előtti bűnöket biztosan eltörölte. Hogy örök váltság legyen belőle, az kellett, hogy az utána következő bűnökre is kiterjedjen.

Isten Fiának: Jézus Krisztusnak szent vére omlott ki bűneink/bűneim bocsánatára. Milyen nagyon kell a keresztényeknek vigyázni a bűnökre, hogy Jézus vérét értékeljék.

Az apostoli tanítás utolsó része újra szembeállítás. Milyen volt az ószövetségi engesztelés hatása, és milyen az Újszövetség engeszteléséé? A bakok, borjak és a többi állat vére a fertőzötteket megszentelte a test megtisztulására. Külső megigazulást adott a megtisztultaknak. A polgári életben úgy tekintették őket, mint igazakat. Belsőleg azonban megigazulást nem adtak, a lelkiismeretet nem érintették. Az értelmetlen áldozati állatok vére nem volt alkalmas a kegyelmek megadására. Jézus Krisztus főpapnak szent vére viszont engesztelő, aki Önmagát szeplőtelenül, tisztán áldozta fel Magát Istennek, a Szentlélektől ösztönözve. Érinti a lelket, megtisztítja lelkünket a „holt cselekedetektől”. Melyek ezek? Amelyek örök halált érdemelnek. Jézus vére azért váltott meg bennünket, hogy az élő Istennek szolgáljunk érdemeket szerző, az örök életet is megszerző tetteinkkel.

Ilyen érdemszerző tettekkel köszönjük meg az értünk meghalt Jézusnak, hogy képesekké tett bennünket ilyen cselekedetekre.

Jézusnak főpapi tette, bűneinket kiengesztelő és eltörlő áldozata a mi lelkünket is érinti. Jézus szent vére a mi lelkünkre is rácsorog. Engedjük, hogy végezze el rajtunk is üdvözítő munkáját. Tisztítson meg bennünket is bűneinktől, megadva mindnyájunknak a bűnbocsánatot.

Lakatos László

Hallgassa meg az elmélkedést a Nyíregyházi Egyházmegye – ingyenesen elérhető – podcast-csatornáján az alábbi linkek bármelyikén. A szöveget Tamás László görögkatolikus papnövendék olvassa fel: