Nagyböjti gondolatok napról napra – lelki táplálék-kiegészítő a böjtölés mellé 46. | Nyíregyházi Egyházmegye

Szöveg: Lakatos László, design: Zadubenszki Norbert2021. április 1. 06:00

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 1378 napja íródott

Jézus szerette, mindvégig szerette övéit. Szeret minket is, ugyanúgy, köztünk akar lenni, bennünket akar táplálni: vegyétek, egyétek. Igyatok ebből mindnyájan. Szavai mindnyájunknak szólnak. Bárcsak felismernénk!

„Jézus, tudván, hogy eljött az ő órája… mivel szerette övéit, akik e világon voltak, mindvégig szerette őket”, így vezeti be Szent János apostol a nagycsütörtök esti eseményt (Jn 13,1). János ezt az apostolokra vonatkoztatta. Ha viszont elgondolkozunk azon, amit a mai napon ünnepelt eseményen tett, Jézus szeretete az őt követőkre és szeretőkre is vonatkozik.

A mai napon Jézus szent teste és vére szentségének: az Eucharisztiának megalapítását ünnepeljük. Bár Szent Pál apostol nem volt jelen az eseményen, mégis beszámol róla. Mivel itt az egyházi élet lényeges eseményéről van szó, a hívek elé állítja az Eucharisztiáról szóló teljes tanítást. Én az Úrtól kaptam az ismeretet: kezdi tanítását. Ez lehetett akár Jézusnak személyes kinyilatkoztatása, de lehetett az az egyházi hagyomány, amit Jézus apostolaitól, mint szemtanúktól hallott. Aztán részletesen elmondja a vacsorán történteket. Az időpont éjszaka, amelyen Jézust elárulták. Tehát ez szenvedései előtt az utolsó húsvéti vacsora. Jézus kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, és tanítványainak adta, mint szent testét. Vacsora után ugyanezt tette a borral, és, mint szent vérét nyújtotta a tanítványoknak ezzel a kegyelem új szövetségét alapítva meg. Mindezeket azzal a paranccsal tette, hogy részesüljenek belőle, és ők is ezt tegyék majd.

Ennek a szent cselekménynek a lényegét eszünkkel nem tudjuk felfogni, ne is kutassuk. Hívő lélekkel fogadjuk el Jézus szeretetének bizonyítékát.

Jézus a fentebb említett tettekkel valami különös eseményre utalt. Testét úgy adta tanítványainak, mint amelyet értük áldozatul ad oda. Vérére nem mondta el ezt külön, de jelezte, hogy vérének önfeláldozó kiontása által új szövetséget alapít. Vére arra van rendelve, hogy megszentelje Egyháza tagjait, amint Mózes meghintette a népet az áldozati vérrel a Sínai hegynél. Az apostol kétszer is hozza Jézus parancsát: ezt tegyétek ti is az én emlékezetemre, hogy emlékezzetek rám. Jézus tehát az üdvösség új korszakát vezeti be, új szövetséget köt az emberiséggel. Az: „ezt tegyétek” parancsa arra utal, hogy Jézus áldozati testének és vérének jelen kell lennie az Egyházban. Ezen keresztül az Egyház bekapcsolódik fejének: Jézusnak az áldozatába. Az áldozati jellegre külön utal: Valahányszor ezt teszik, amit Jézus tett, az ő halálát hirdetik egészen második eljöveteléig. Krisztus kereszthalála, mint áldozat, az Egyház istentiszteletének középpontja.

Jézus halálának emlékeztető szertartása a legfontosabb istentisztelete az Egyháznak. Szeressük mi is és nagy buzgósággal vegyünk részt rajta.

Krisztus követői, valahányszor a szent vacsora kenyerét és borát, azaz Krisztus testét és vérét veszik magukhoz, Jézus áldozatos halálát hirdetik. Ha az Eucharisztia Krisztus áldozatának valóságos emlékezete, akkor méltó módon kell azon részt venni. Aki méltatlanul részesül a szent kenyérből és a szent kehelyből: Jézus teste és vére ellen vétkezik. Az apostol szavai alapján Krisztus szavának erejében a kenyér és bor Krisztus testévé és vérévé változik. Vizsgálja meg azért magát a részesülni akaró, nehogy méltatlanul részesüljön belőle, mint közönséges ételből, meg nem tudván különböztetni a közönséges kenyértől és bortól Jézus testét és vérét. Aki méltatlanul részesül belőlük, az saját elítéltetésére részesül. A méltatlan részesülés miatt lehetett sok beteg és haláleset a korintusi közösségben. Ha magunk ítéljük meg magunkat, Isten büntető ítélete nem ér bennünket. Ha Isten büntető ítélete ér, azt jobbulási eszköznek kell tekinteni.

Hogy mikor tud valaki méltóan, vagy méltatlanul részesülni az Eucharisztiában, azt az apostol nem mondta meg. Ezen a téren legyen vezetőnk és irányítónk katolikus Egyházunk.

Az Eucharisztiára, Jézus szent testének és vérének szentségére Krisztus Egyháza minden tagjával együtt úgy tekint, mint Krisztus emberszeretetének nagy emlékére. E szentség tiszteletére emeli fönséges templomait, alkotja csodálatos istentiszteleteit. Ez legyen minden keresztény szemében a legnagyobb tisztelet és szeretet tárgya.

Jézus szerette, mindvégig szerette övéit. Szeret minket is, ugyanúgy, köztünk akar lenni, bennünket akar táplálni: Vegyétek, egyétek. Igyatok ebből mindnyájan. Szavai mindnyájunknak szólnak. Bárcsak felismernénk!

Lakatos László

Hallgassa meg az elmélkedést a Nyíregyházi Egyházmegye – ingyenesen elérhető – podcast-csatornáján az alábbi linkek bármelyikén. A szöveget Tamás László görögkatolikus papnövendék olvassa fel: