Rövid életrajza: Dr. Legeza Istvánné, szül. Szabó Ilona

1927-ben született róm.kat. családban, bádogos mester második gyerekeként, két lánytestvére és egy fiútestvére volt.

1948-ban házasodtak meg Legeza Istvánnal. Hat gyemekük született: István ('49) +Ilona ('50), Judit ('52), József ('54), György ('58), Éva ('60). 

Debrecenben kezdték közös életüket, itt szerezte meg fizika-kémia tanári diplomáját Ilonával való terhessége alatt.

'54 és '57 között Hajdúdorogon éltek (az '56-os események miatt itt István atyának bujkálnia kellett), majd Nyíradonyba kerültek, s itt éltek a férje haláláig.

A 60-as évek elejétől a szomszéd megyéhez tartozó Nyírmihálydiban taníthatott felsősöknek kémiát és fizikát 1982-ig, nyugdíjba  meneteléig. Nyugdíjasként bp-i belvárosi ált. iskolában dolgozott napközis tanárként 2002-ig, amikor is már erősen jelentkeztek nála az Alzheimer-betegség tünetei. 2004-től már nem volt képes önálló életvezetésre, a fiához költözött, majd  már az önellátásban is segítségre szorult és az utolsó 3 évét egy speciális otthonban töltötte. Megpróbáltatásait néha elégedetlenkedve, de mindig Istenben bízva elviselte, testi és szellemi leépültségében is háláját kifejezve örülni tudott életének.