Áldással zárult a Házasság hete

Máriapócson ebben az évben egy napra korlátozódott az 1996-ban indított mozgalom. Idén ezzel szerettük egymást, így vigyáztunk egymásra.

Ám az az egy nap igen sűrű és értékes volt. Minden Szent Liturgia azzal a mozzanattal zárult, hogy páronként kaptak áldást jegyesek, házasok és özvegyek. A délelőtti két liturgia között Orosz István atya tartott előadást a párválasztás, illetve házasság témájában.

Kora délután pedig a Boldogságok Útjára indultunk, kiegészülve olyanokkal, akik szerették volna zarándoklattal kezdeni a Nagyböjtöt. Minden állomásnál rövid elmélkedést tartott Pindzsu István atya, aki egyik megállótól a másikig egy-egy feladattal, beszélgetésre szánt kérdéssel is ellátta a résztvevőket. Ács Sándor, Kiss István és Ari József jóvoltából forró tea, leves, és egyéb lélekmelegítő várt a zarándokokra az út közepe táján.

Bízunk abban, hogy aki a kegyhelyen töltötte ezt a napot, megerősödött életreszóló elköteleződésében, irányt talált nagyböjti utazásához, nem mellékesen – remélhetőleg – jól érezte magát!

A Beregdaróci Görögkatolikus Egyházközségben is immár hagyományosan megtartott Házasság hete rendezvénysorozat zárásaképpen 12 házaspárt áldott meg Szikora Ede Szabolcs parókus atya.

A jelenlévő és a járványhelyzet miatt távol maradt házaspárok között akadtak fiatal házasok (3 éve) és hosszú évtizede egymás mellett kitartó társak is (40-50 éve). A házasoknak szeretettel adta át parókus atya a házaspárok imáját, melynek üzenete minden korosztály számára megszívlelendő: a házasságban eltöltött évek alatt nem szabad azt számolgatnunk, mint egy könyvelő, hogy melyikünk mennyi szeretetet, energiát fektetett bele a házasságba, mennyi áldozatot hozott a párkapcsolatért, hanem el kell fogadnunk, hogy "az önajándékozásunk és a megajándékozottságunk nincs mindig teljes egyensúlyban".

Az önzetlen szeretet, amellyel társunk felé fordulunk, felülírja az adás-vétel dimenzióját. A jelenlévők házaséletük megerősítésén munkálkodva kezdenek neki a böjti futásnak, kéz a kézben a húsvéti öröm reményében.

A házasság hetének zárónapján a Fehérgyarmati Görögkatolikus Parókia is a házasságban élőkért imádkozott. Márton atya szentbeszédében kiemelte: „… míg a Vajhagyó vasárnap evangéliuma mennyei kincsek gyűjtésére buzdít bennünket, addig a házasság arra tanít meg minket, hogy ezeket a kincseket közösen, és egymásnak gyűjtjük.”

Ám a Szent Liturgia nemcsak a házaspároknak, hanem az egész közösségnek különleges élmény volt, hiszen az amboni imádság után, sor került a Pankotai Zsolt által faragott kereszt és ripidionok megszentelésére is, elbocsátó áldás után pedig természetesen megáldották a Szent Liturgián részt vevő tizenkét házaspárt is.

A Házasság hetének utolsó napján a Nyíregyháza-kertvárosi Görögkatolikus Egyházközségben is megáldották a házastársakat. A Szent Liturgia szentbeszédében a megbocsátás különféle aspektusait vizsgálta dr. Obbágy László esperes-parókus atya.

A prédikáció végén az egymás mellett ülők a kiengesztelődés jegyében odafordulhattak egymáshoz, s kölcsönösen bocsánatot kérhettek a másiktól. A szertartás végén a jelenlévő házastársak megerősítették házassági esküjüket, majd László atya szenteltvízzel hintette meg a párokat. Az imák nemcsak a templomban tartózkodó kb. 10 házaspárért, de az igaz okból távol maradókért is szóltak.

Ahol a kincsed, ott van a szíved is! – vonatkozik ez a házastársakra is. Így részesültek áldásban a Demecseri Görögkatolikus Egyházközségben mindazok a házaspárok, akik vasárnap részt vettek a Szent Liturgián. Szabó Gábor esperes-parókus atyával együtt imádkozva arra kérték az Urat: áldja meg szolgáit.

„Kik gondviselésed által a házassági frigyben egybeköttettek, most pedig mindazokért a javakért, melyeket házasságukban tőled nyertek, neked hálát adnak.”

Az ima után Gábor atya is meghintette szenteltvízzel a jelenlévőket, és oklevéllel ajándékozta meg a szentségi házasságban élő párokat.

Forrás és fotó: Orosz Rita, Szikora Ede Szabolcs, Magyar Márton, P. Tóth Nóra

Nyíregyházi Egyházmegye