A Bizánci Egyházban a nagyobb ünnepeket mindig böjt előzi meg. Sajátos keresztény pedagógia ez, amely komoly felkészülést biztosít az adott ünnepre. Régi szokás szerint a Húsvétot és a Karácsonyt nagytakarítás előzi meg, ami nemcsak a lakást, hanem az udvart is érinti. Hagyományőrző falvakban a kapu előtti rész rendbetétele, gereblyézése akár minden vasárnapra jellemző – bár napjainkra egyre kevesebb helyen. Ez a fajta fizikai felkészülés is meghatározó életünkben, azonban a hívő emberek ennél többre vágynak, igyekeznek lelkileg is előkészíteni magukat az ünnep teljessé tételéhez. Egyházunk a lelki felkészülést gyönyörű imádságokkal, himnuszokkal és böjti időszakokkal segíti. Ez utóbbi lehet csupán egy napos, kéthetes, de akár negyven napos periódus is, ami Húsvét előtt – mindent beleszámítva – még az ötven napot is meghaladja. Ezek az időszakok – legyenek állandó vagy változó ünnepekhez köthetőek – általában meghatározott számú napokból állnak, amitől rendkívüli módon eltér a mostani, az ún. Szent Apostolok böjtje.

A Szent Apostolok elnevezés a június 29-ei ünnepre utal, amikor egyházunk Szent Péter és Szent Pál apostolról, vagyis az apostolfejedelmekről emlékezik meg, amely alapján apostolfejedelmek böjtje kifejezéssel is szokták illetni ezt a felkészítő időszakot. Ez utóbbi megnevezés kizárja, hogy a 12 apostolra is gondolhassunk, akiknek ünnepe a következő napra, június 30-ára esik, mégis létezik olyan értelmezés is, amely szerint a Szent Apostolok böjtje a két apostoli ünnepre készíti fel a híveket (vagyis június 29-re és 30-ra egyaránt).

Mindenesetre tény, hogy a böjt június 28-án véget ér, annak kezdete azonban változó. Az Apostolok böjtjének kezdetét a Mindenszentek vasárnapja utáni hétfőn rögzítették, ami a Húsvét dátumától függően minden évben változik, s ennek következtében a böjti napok száma is erős eltérést mutathat évről évre, gyakran pedig az ortodox egyházak rendjétől is. Álljon itt példaként az idei év. Görögkatolikus egyházunkban 2016-ban az Apostolok böjtje május 23-tól június 28-ig tart, ami egy bő hónap. Az ortodox egyházban viszont ebben az évben a Mindenszentek vasárnapja június 26-ára esik, így a böjti időszak náluk mindössze két napból áll: június 27–28. Tovább bonyolódik a helyzet, ha az ónaptárosokat is megemlítjük, akik 13 nappal le vannak maradva (a Gergely-naptártól), vagyis június 13-án ünneplik a Mindenszentek vasárnapját, így náluk a böjt június 14-től június 28-ig tart. Két nap, két hét, egy hónap – roppant érdekes módon szemléltetik a bizánci egyházban lévő sokszínűséget.

Az Apostolok böjtjének nincsen sajátos liturgikus könyve, mint pl. Nagyböjtben a Triódion, vagy külön vasárnapjai, mint a Karácsonyt megelőző böjti időszaknak, vagy sajátos imádságai, mint a Nagyboldogasszony böjtjének. Valószínű, pontosan emiatt a legkevésbé ismert böjti időszak. Pedig ha belegondolunk a nyár kezdetén még a böjt is könnyebb lenne, mint télen, vagy kora tavasszal, hiszen május végén, június elején már bizonyos zöldségek és gyümölcsök is megteremnek hazánkban.

Görögkatolikus egyházunk nem ír elő egyéb szigorításokat erre a böjti időszakra, de legalább a szerdai és pénteki napokra ilyenkor is érdemes odafigyelnünk. Természetesen, vannak ennél jóval szigorúbb rendszerek is, amelyek azonban mégsem annyira szigorúak, mint a nagyböjti előírások, hiszen ebben az időszakban kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap az olajra és borra történő felmentés mellett még halat is lehet fogyasztani.

Ez ismét a bizánci egyház sokféleségét igazolja, amely szerint mi, görögkatolikusok szabadabban dönthetünk, hogy milyen böjtöt választunk, persze szent Pál szavait mindig szemünk előtt tartva: „Aki eszik, ne nézze le azt, aki nem eszik. Aki meg nem eszik, ne ítélje el azt, aki eszik.” (Róm 14,3)

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum