Nagyszombat

Szöveg: Orosz István Mokiosz, design: Zadubenszki Norbert2021. április 3. 02:00

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 1333 napja íródott

Jeruzsálemi utrenye

A nagyszombati reggeli istentisztelet központi eleme a 118. zsoltár és a köré épülő himnuszok, amelyek a halál és Krisztus harcáról szólnak. A 118. zsoltár a temetési szertartásokról lehet ismerős: Boldogok kiknek útjuk feddhetetlen, kik az Úr törvényében járnak…; a zsoltár azonban az első századokban a vasárnapra való virrasztás imádsága volt, mivel az Úrnak engedelmes, igaz emberről szól. Ezt a zsoltárt az Atya akaratába belesimuló Jézus Krisztusra vonatkoztatjuk. Ezért énekeljük a temetési szertartáson is, mert az emberi nemet az ő eredeti szépségébe visszaállító Jézus Krisztusnak köszönhetjük a hitet és a reményt, hogy elhunyt szerettünk Isten örök életében, a vele való soha meg nem szakadó közösségben van. A jeruzsálemi utrenye végéhez közeledve is van ünnepélyes körmenet a síri lepellel, amely azonban már a sírban fekvő, de az alvilágban a halált legyőző Krisztust jelképezi. A tropárokon is egyre inkább érződik, hogy közel járunk a feltámadás ünnepéhez, Krisztus jelenvalóvá váló győzelméhez a bűn és a halál felett. Ez a nap az átmenet napja, a nyugalomé, amelyet áthat a győzelem és az élet, a feltámadás kiszüremkedő fénye. Ez a nap hasonlít talán leginkább a keresztény ember földi életére, a győzelem megtörtént, az örök élet készen áll, a feltámadás fénye beszüremkedik, de amikor az Úr színe előtt állunk egyénileg és majd az idők végén az egész teremtés akkor lesz ez igazán nyilvánvalóvá.

Nagy alkonyati istentisztelet Nagy Szent Bazil Liturgiájával

Este Nagy alkonyati istentiszteletet végzünk Nagy Szent Bazil Liturgiájával. Ezzel a szertartással mondhatni már elkezdődik a húsvét vasárnapi virrasztás. Egykor ez volt a húsvét hajnali szertartás, amelyet kereszteléssel kötöttek össze, a századok folyamán azonban a hangsúly áttevődött a ma jobban ismert Feltámadási szertartásra, amely valójában a húsvéti reggeli istentisztelet. A pászka magyarul az átmenet, átvonulás ünneplését vezetik fel az olvasmányok is. Az olvasmányok nagy száma ismét csak kiemeli számunkra az ünnep jelentőségét. A sok ószövetségi olvasmányon keresztül ma az Egyház szemléli Isten jóságát, amellyel előkészítette és számunkra mai napig érthetőbbé teszi a Jézus Krisztusban kapott megváltás titkát. Ezért a szertartásnak a vezérfonala is ez, a megszabadítás, a megmenekülés.

A Pászka ünnep során a zsidó nép az egyiptomi fogságból való kiszabadítását ünnepelte. Az első keresztények és nyomukban az atyák is fontosnak tartották, hogy a szabadulás, a kiválasztottság, ezt az ószövetségi ünnepét az ártatlan Bárány vére árán a bűn szolgaságából való szabadulás és az örök életre való kiválasztás előképeként hangsúlyosan a hívek elé tárják. A zsidó nép ekkor ünnepelte, hogy Isten népeként, Istennel akadályozatlan közösségben lehet, mi pedig Isten új, választott népe ugyanezt készülünk tenni.

A szertartásban az alleluja helyén hallani fogjuk: „Kelj föl, Isten, ítéld meg a földet, mert örökségül bírod mind a nemzeteket!” (Zsolt 81,8) Ezzel a zsoltárverssel mintegy keltegetjük Krisztust. A mediterrán vidékeken ekkor hangosan kopognak, dübögnek, ezzel jelképezik, hogy Jézus Krisztus betörte az alvilág kapuit, a pap pedig a győzelem jeleként babérleveleket szór szét a templomban. Idehaza a szertartásnak ezen a pontján öltözik át a pap böjti színűből világos színű ruhába.

Ez azonban még a továbbra is a várakozás napja, a nyugalomé szépen illeszkedik ebbe a magatartásba a Kik a kerubokat helyén a Szent Jakab Liturgiájából vett ének lassú, méltóságteljes dallamával:

Hallgasson / minden emberi test, / és félve és rettegve álljon, / és semmi földit magában ne gondoljon. / Mert a királyok Királya / és az uralkodók Uralkodója jön, / hogy magát feláldozza, / és a híveknek eledelül adja.

Előtte mennek / az angyali rendek, / az összes Kezdetek és hatalmak, / a sokszemű Kerubok és a hatszárnyú Szeráfok, / arcukat elfödve és ezen éneket hangoztatva: / Alleluja, alleluja, alleluja.

A mai napon tudom otthonomban is „keltegetni” Krisztust, a 118. zsoltár szavait ízlelgetve kérni, hogy vonuljon be és győzedelmeskedjen szívem rejtett, mondhatni alvilági zugaiban, amelyek azon alkalmak miatt jöhettek létre, amikor elfordultam Istentől, az élet és világosság forrásától.

Az élő közvetítés a Nyíregyházi Egyházmegye honlapján, a Szent Miklós-székesegyház honlapján, valamint a Szent Miklós-székesegyház Facebook-oldalán és az egyházmegye Facebook-oldalán található meg. A templomi élő közvetítés mobilapplikációja IDE KATTINTVA letölthető a Play Áruházból.

Az ünnephez kapcsolódó szertartások szövegei az alábbiakban letölthetők PDF, EPUB és MOBI formátumokban.