Ébresszük fel az emberekben az Isten iránti vágyat! – diakónusszentelés Máriapócson

A főpásztor prédikációja elején felhívta a figyelmet arra, hogy a bizánci egyházban inaszakadt vasárnapként számon tartott nap a Katolikus Egyházban a hivatások világnapja is, amit egykor Szent II. János Pál pápa rendelt el, ráirányítva a figyelmet arra, hogy manapság kevesen vannak azok, akik meghallják a hívó szót. Pedig, hogy mekkora öröm elfogadni az Isten meghívását arról az a több évtizedes szokás is tanúskodik, amely során a fiatal papjelöltek meglátogatnak különböző egyházközségeket, parókiákat, találkoznak hittancsoportokkal és beszélnek életükről, sorsukról, tanúságot téve ezzel saját hivatásukról. Igaz, a járvány miatt erre ez utóbbi évben nincs lehetőség.

Sok évtizeddel ezelőtt ébredt fel a gondolat Szent II. János Pál pápában, hogy a hivatásra oda kell figyelni, az azóta eltelt időszakban viszont a helyzet csak rosszabb lett. „Mi az oka annak, hogy nem hallják meg a fiatalok a hívó szót? Vajon az Úristen a mai fiatalok közül nem választ ki senkit szerzetesnek, papnak? Megfeledkezett volna Isten az ő népéről? – fejtegette a kérdést Fülöp metropolita, majd hozzátette, jóllehet már Jézus is biztatta az apostolokat, hogy kérjék az aratás urát, küldjön munkásokat aratásába (vö. Lk 10,2).

„Tehát kérnünk kell. Ezt hallotta meg a pápa és ezt követjük mi is, amikor kérjük, hogy küldjön munkásokat az aratásába. Szólítson meg fiatalokat, akik papnak vagy szerzetesnek adják életüket és így szolgálják az Istent, az Egyházat, az embereket.” – jegyezte meg a főpásztor és hozzátette, hogy azért rosszabb most a helyzet, mert a világ nem abba az irányba halad, hogy minél nyitottabbak legyünk az Isten felé, minél fogékonyabbak legyünk a hívásra, mindennek az oka pedig a minket körülvevő egyre nagyobb jólét.

Fülöp metropolita atya szerint egészen biztosan szólít meg ma is fiatalokat az Úristen, de annyira körbe vesz minket a jólét, hogy emiatt az emberek arra a következtetésre jutnak: nincs szükség az Istenre. Ezzel a téveszmével élnek sokan, s mikor nincsenek megpróbáltatások, nehéz helyzetek az emberek könnyebben megfeledkeznek arról, hogy nem élhetnek Isten nélkül. Imádkoznunk kell, hogy ebben a mai világban a fiatalok meghalják a hívó szót, mert érdekes módon az Úristen ránk, emberekre bízza, hogy ezt az örömhírt átadjuk másoknak, hogy a feladatot elvégezzük és felébresszük az emberekben az Isten iránti vágyat.

Az Isten megtehetné, hogy áttöri az emberek süketségét jelentő páncélt, hogy ráébressze őket, hogy nélküle nem lehet élni, de Ő más utat választ. Sokkal inkább tiszteletben tartja az embert, mert fontos neki szabadsága. „Ő csak hív, szólongat és vár, várja, hogy meghalljuk szavát, ránk bízza, hogy igent mondunk-e neki vagy sem. Ez nemcsak a papi, szerzetesi hivatásra érvényes, hanem magára a keresztény életre. Mert az Úristen mindenkit hív magához, mindenkinek megvan a maga hivatása, életútja, amellyel Isten megajándékozza őt. Ezt nekünk, embereknek meg kell találnunk. Azért beteg a mai társadalom és sok a tévelygő, mert sokan nem akarják meghallani a hívó szót.” – mondta a főpásztor.  

A járvány miatt a fiatalok tanúságtétele most elmarad, de Zoltán testvér diakónussá szentelésével is egyfajta tanúságtételnek lehetünk részesei. Ajándék neki is, hogy miután már sok éven keresztül készült hivatására éppen ezen a napon lesz a klérus tagja. Fülöp metropolita tanításában megemlékezett Szent Márk apostolról és evangélistáról is, akit szintén április 25-én ünnepel az Egyház. Szent Márk az első evangélium megírója, de azt is lehet róla tudni, hogy félénk fiú volt, akinek útját sok gyarlóság, gyengeség kísérte. Péter tanítványaként kapott szárnyra és lett belőle az első evangélista később pedig Alexandria első püspöke, akinek jelképe az oroszlán.

„Szentté válva oroszlánként küzdött az evangéliumért, a kereszténység terjedéséért” – mondta róla Fülöp metropolita, aki szerint az evangélista jó példa arra, hogy abból lesz igazán jó pap, apostol, aki nem fél szembesülni a gyengeségeivel, aki bevallja azokat és ki tudja mondani, hogy az Isten teszi naggyá.

„Az Isten tette Márkot is erős oroszlánná, apostollá és mindnyájunkat az Úristen formál át. Nem lehet azt mondani, hogy a papi életet választó fiatalok rendkívüli emberek lennének. Sok esetben éppen a gyengeségük tetszik meg az Úristennek, hogy kiválasztva őket megszégyenítse az erőseket és ezeket a gyöngéket felruházza a papi szentséggel és így válhatnak az Úristen szolgáivá, igehirdetőjévé.” – hangsúlyozta a főpásztor, majd Péter első levelének gondolatával zárta tanítását.

„Alázzátok meg magatokat és akkor az Isten is fölmagasztal majd titeket”( 1Pét5) Mindez Fülöp metropolita szerint az Egyházban úgyszólván intézményesül és a papság magasztos szolgálata a diakónusság szolgálatával elkezdődik.

„Pap, igehirdető, az Eucharisztiát Isten népének adó személy útja szolgálattal kezdődik, Zoltán számára éppen itt Máriapócson. Imádkozzunk azért, hogy a Jóisten kegyelme méltó, alázatos, hűséges szolgává avassa őt.” – mondta metropolita atya.   

Szerző: H Varga Eszter/Hajdúdorogi Főegyházmegye, fotó: Domokos Éva

Nyíregyházi Egyházmegye