Május 16-a volt. Vasárnap reggel sötét felhők gyülekeztek az égen, mégis az esős, szeles idő ellenére megtelt a busz a debreceni Attila téren.
Család búcsúra készültünk Máriapócsra Terdik János atya vezetésével, esernyőkkel és viharkabátokkal felszerelve. Átlagéletkorunk: 22 év, köszönhető annak a sok gyereknek, akiket magunkkal vittünk. Így hát nem csoda, ha megfiatalodva érkeztünk meg Máriapócsra, köszönteni az Istenszülőt. Öröm volt látni, milyen otthonosan mozognak a gyerekek a kegytemplomban. Nemsokára az ünnepi Szent Liturgia is megkezdődött: Kapin István, Szabados Viktor és Terdik János atyák vezetésével, majd közvetlen utána kezdődött Kormosné Debreceni Zsuzsa a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom munkatársa, szociálpolitikai ügyvivő előadása. (Megtudtuk, hogy az elnevezés a meséből ered, ahol a legkisebb királyfi üli meg a lovat, találja meg a kincset, győzi le a sárkányt és nyeri el a legkisebb királylány kezét, a fele királyságról nem is szólva.)
Az előadás statisztikával kezdődött. A számok szomorú dolgokat beszéltek: apadó népességről, házasságkötések csökkenéséről, a gyermekvállalás hiányáról, terhesség megszakításról. Csak úgy röpködtek a szörnyű számok és adatok. Sorra jöttek az aggasztó problémák: a csonka családokról, a női karrierépítésről, melybe a gyerek, mint olyan nem fér bele, a női esélyegyenlőségről vagy inkább egyenlőtlenségről, a nagycsaládok jelenéről és jövőjéről, a kormány és a médiák hozzá (nem) állásáról, a kényszerű szingliségről, a pedagógiai nevelés szörnyszülöttjéről (az 1. számú és 2. számú szülő).
S a megoldás mégis ott rejtőzik a legkisebb egységben: a CSALÁDBAN. A példamutató Anyában és Apában és az egyházak szerepvállalásában. S az előadó szavaival élve: megnyugodhatunk, mert a fiatalok többsége még mindig gyerekekről és jó házasságról álmodik…”
A szél még mindig fúj, az eső is csak esik. A sötét felhők nem oszlanak az égen. Szomorúság és keserűség vesz rajtam erőt, a fiatalok meg csak álmodnak gyerekekről és házasságról. Felnézek Szűz Máriára. Mosolyog… Ránézek a feleségemre. Ő is… Itt van a három fiam, megfiatalodok, ha rájuk nézek. Átlagéletkorom: 20 év. Jól érzik magukat.
Mosolyog Szűz Mária, mert tele van a templom királyfiakkal és királylányokkal, büszke anyukákkal és apukákkal. Büszkék lányaikra és fiaikra, kicsikre és nagyokra, mert hisz család vagyunk. Egy nagycsalád: görögkatolikusok. Ebben rejlik az igazi erőnk, na meg leginkább a hitünkben, legyünk akár Máriapócson vagy bárhol a világban.
Aki nem hiszi… járjon utána!
És jöjjön el június 5-én szabolcsi földvárhoz, a CSALÁD-CSODÁRA!
Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum