Új honlap indul – nem csak katolikus – pedagógusoknak a dialógus jegyében

A „műhelymunkáról” és az új portálról Rubovszky Rita, a Patrona Hungariae Iskolaközpont igazgatója, a Pedagógus Műhely vezetője nyilatkozott a Magyar Kurírnak.  

– A Hetvenkét Tanítvány mozgalom egyre bővül, egyre több lelkiségi mozgalmat, szakmai műhelyt fog össze. Ezek közé tartozik a Pedagógus Műhely is, amely nem szervezet, hanem civil fórum. Azzal a céllal alakítottuk meg, hogy iránytűt, vonatkozási pontokat nyújtsunk a pedagógusoknak, egymásnak. Magyarország egyházi iskolái hagyományosan és napjainkban is a visszanéző újítás hallatlanul gazdag oktatási-nevelési tapasztalataival rendelkeznek. Fontos lenne tanulnunk egymástól, fontos, hogy rácsodálkozzunk arra, milyen heroikus munkát végeznek kis falvakban, tanodákban, átvett falusi iskolákban vagy éppen a nagy múltú elit gimnáziumokban. Ennek az örömnek, rácsodálkozásnak a gyümölcse a most induló Gaudeamus honlap. 

Ugyanakkor rendre megtapasztaljuk, a bőrünkön érezzük, hogy még mindig milyen sok hamis alapállítás él bennünk a neveléssel, az oktatással kapcsolatban. A szocializmus narratívája a katolikus nevelést revizionista, konzervatív, gyerekellenes, kínzó, a „normálistól eltérő” jelzőkkel illette, ilyen jelentéssel, életérzéssel töltötte meg, elhazudva annak gyermekközpontú és szociális vívmányait. Pedig

hagyományosan a keresztény felekezeti oktatásnak – a protestánsnak is – négy tartópillére van: a test, a lélek, a kegyelem és a szabadság.  

Ideje, hogy a keresztény oktatás végre kiszakadjon a minket gúzsba kötő narratívákból, és a fenti tartópillérekre fókuszáljon, arra, hogy ezek isteni ajándékok; a keresztény pedagógus számára pedig e négy pillérnek felelnek meg az alakítandó személyiségterületek. 

Ezekre a pillérekre épül a Gaudeamus portál három állandó rovata is.

A Terepen címet viselő rovat arra hivatott, hogy olvasmányos módon adjon hírt mindennapi életünkről, a tapasztalatokról, arról a hallatlanul friss, kreatív, gyermekközpontú nevelésről, amely oly sok helyen zajlik. 

A Tájoló keretében azt szeretnénk, hogy egy-egy esszé, interjú, nemzetközi példa friss energiákat vigyen a sokszor megrekedt, világnézetileg megosztott, átpolitizált hazai oktatási narratívákba. 

A Párbeszéd rovat célja pedig az, hogy keresztény és nem keresztény elhivatott kollégákkal, oktatáskutatókkal, tudósokkal, szülőkkel a dialógus asztalánál keressük a választ szakmai életünk legfontosabb kérdésére: Miként legyünk jelen a tanítványaink életében, és tanítsunk úgy, hogy őket fokozatosan növelve végső soron feleslegessé tegyük magunkat?

– Az elmúlt években közéleti szinten is számos kérdés merült fel arról, mit és hogyan kellene oktatni, mi az iskola feladata. A Pedagógus Műhely is beszállna az iskolai oktatással-neveléssel kapcsolatos vitákba? 

– Inkább azt mondanám, beszállnánk abba a közös gondolkodásba, hogy milyen legyen a ma és a holnap embere Magyarországon.

Hisszük, hogy a tanítványainknak akkor vagyunk jó mentorai, ha együttműködő, rugalmas emberekké válnak, akik a megszerzett tudásukat adaptálni tudják. Akik nem kívülről várják az életükhöz a megoldás kulcsát, az utasítást, a segítséget, hanem közösségben képesek fejlődni.

Úgy gondoljuk, a keresztény nevelés alapértéke ez. 

– A Gaudeamus portál a katolikus iskolákban tanító pedagógusok fóruma, vagy szélesebb kört is bevonnának az együtt gondolkodásba? 

– Mivel a Pedagógus Műhely a Covid-járvány miatti bezártság után nyitni szeretne, a Gaudeamus országosan mindenki számára elérhető honlap lesz. Fontos célunk a szélesebb kör bevonása, semmiképpen nem szeretnék azonban napi szintű állásfoglalásokban részt venni. Szívesen várunk például minden megszólalást, levelet, ezeket azonban szerkeszteni fogjuk, a Gaudeamus nem csatatér lesz, hanem tényleg a dialógus tere. 

– Milyen változást remél az új honlap indulásától? 

– Azt, hogy a jövő évben a pedagógusok többsége (függetlenül attól, hogy mely intézményben tanít) a reggeli kávéját iszogatva gyorsan rákattint a Gaudeamusra, élvezettel olvassa el a számára sokat adó cikkeket, és közben azt érzi, nincs egyedül; rajta kívül még sokan mások is örülnek annak, hogy a munkájuk egyben a hobbijuk is. A legnagyobb csoda a gyermek. Örüljünk! Gaudeamus (igitur)!

Szöveg: Körössy László/Magyar Kurír, fotó (archív): Merényi Zita

Nyíregyházi Egyházmegye