Szikrázó napsütés helyett szakadó esőben indultunk el a várva várt kirándulásunkra. Kedvünket nem szegte a rossz idő, vidáman, optimistán és kellemesen elbeszélgetve értünk Sárospatakra.

Az idegenvezető sok-sok érdekességet mondott el a vár történetéről. Megtudtuk a „rózsák terme” elnevezés legendáját, mely Szent Erzsébet nevéhez, jó cselekedeteihez fűződik. A látogatók nem kis meglepetésére énekeltük el a „Valóban méltó” kezdetű imánkat igazgató úr és Ősz Tibor atya vezetésével. A jelenlevők a szívükbe zártak bennünket. A kerengőn át – ahol megfigyelhettük a lőréseket, és szakállas puskákat – jutottunk a lovagterembe, ahol a terem akusztikáját kihasználva dalra fakadtunk. Több népdal mellett elénekeltük óvodánk indulóját is. A vár külső falánál sétálva sajnos nem csak a csodálatos kilátást, de a medréből kilépő Bodrogot is láttuk. Ennek nyomasztó érzése Filkeházára vezető úton végig kísért bennünket. Nagyon reméljük, hogy minél előbb rendeződnek ott a körülmények.

Filkeházán a templomban Jármi Zoltán atya fogadott bennünket nagy szeretettel. Elmondta a település és a templom történetét. Pálházán nagyon finom és bőséges ebédben volt részünk. Kis buszozás után érkeztünk Füzérradványra. A kastélyhoz sétálva, beszélgetve mentünk, ami jól esett az ebéd után. Nekünk alföldi embereknek csodálatos ez a vidék, a gyönyörű hegyek, a friss tiszta levegő. A Károlyi kastély korhű berendezéseivel, kandallóival, hollóházi porcelánjaival, zöld pompába öltözött kertjével, 150 éves platán fájával maradandó élményt nyújtott. Sétáltunk, fotózkodtunk, aztán indultunk haza. Jól esett csodálni a tájat és ráérősen beszélgetni. Azt meg végképp nem bánta senki, hogy itthon hagytuk az esőt, s mire hazaértünk már nem is találkoztunk vele. A fotók bekerülnek az albumba, az emlékeink, a jó hangulat elraktározódik a szívünkbe, hisz mi a Hajdúdorogi Görögkatolikus Óvoda dolgozói tudjuk és érezzük, hogy „Együtt lenni jó!”.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum