Ember embernek szegénye – megáldották a kisvárdai Szent Miklós Integrált Szolgáltató Központot

Egy éve hívják Szent Miklós Integrált Szolgáltató Központnak azt az intézményt, amely Kisvárdán szociális alap- és szakosított ellátást nyújt több telephelyen, hiszen 2020. július 1-jétől új fenntartója lett. A változásról egy év távlatából fogalmazott meg gondolatokat Zám Zsuzsanna intézményvezető, amikor köszöntötte az ünnepélyes intézménymegáldásra érkezett vendégeket, a Nyíregyházi Egyházmegye püspökét, Szocska A. Ábel atyát, dr. Papp Tibor főhelynök atyát, a Szociális Iroda vezetőit, Bodnár-Szabó Ildikót, dr. Morvai Anikót és Pusztai Lászlót, Kisvárda város polgármesterét, Leleszi Tibort, a munkatársakat és ellátottakat.

„A jót könnyű megszokni. A fenntartóváltás az intézmény életében kizárólag jó dolgokat hozott a működés, az ellátottakkal való szakmai munka, a munkatársak elismerésének szempontjából” – fogalmazott Zám Zsuzsanna.

Hálás szívvel köszönte meg Halinda Gyula lelki vezetővel együtt a támogatást és segítséget, melyet az egyházmegye központjából és a város vezetésétől kapnak. Gyula atya az intézmény életének a fenntartóváltás óta eltelt első évét a gyermek első évéhez hasonlította, mely a látványos változás-fejlődés és intenzív tanulási folyamat időszaka.

A szertartáson szentelt olajjal megkenték, szenteltvízzel meghintették és megtömjénezték az épület falait, valamint megáldották azokat a fali kereszteket is, melyek az egyes telephelyekre is felkerültek.

Ábel püspök elmélkedésében felidézte az evangéliumi történetet, melyben Jézus vendégségben volt, s lábaira drága olajat öntött egy asszony; a tanítványok zúgolódásaira ezekkel a szavakkal válaszolt Mesterük:

Szegények mindig vannak veletek, de én nem leszek mindig veletek. (Jn12,8)

Jézus, aki földi ittléte alatt nem tudta felkarolni a földkerekség összes szegényét, és meggyógyítani minden beteget, elfogadja ezt az ajándékot, s arra tanít minket is, hogy tanuljunk megállni, ünnepelni, elfogadni a gesztusokat.

A főpásztor szerint jelképesen ebből az olajból kap az intézmény egy keveset, amikor megállunk, hálát adunk, ünnepelünk.

Majd felidézett egy gondolatot, melyet egy atya Ferenc pápának tartott lelkigyakorlat alkalmával így fogalmazott meg: mi, keresztények nem úgy tartjuk, hogy ember embernek farkasa, hanem ember embernek szegénye.

Valamilyen formában minden ember szegény, rászorul egy másik ember figyelmére, szeretetére, gondoskodására.

A szociális szférában dolgozók azt vállalták, hogy segítenek azoknak, akik rászorulnak, de időről időre ők maguk is rászorulnak szegénységükben – legyen az magánéleti, munkahelyi vagy lelki vívódás – mások vigasztalására.

A főpásztor ellátogatott az intézmény öt telephelyére, szenteltvízzel hintette meg az idősek otthonának, az idősek és demens betegek nappali ellátásának, a fogyatékos személyek nappali ellátásának, a szociális étkeztetés, valamint a hajléktalanok átmeneti szállásának épületét, az ellátottakat és a munkatársakat, majd szót váltott velük. Minden épületben szeretetettel fogadták jelenlétét, bekapcsolódtak a közös imádságba.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye