A kisvárdai Szent Miklós Integrált Szolgáltató Központ első éve – beszélgetés az intézményvezetővel

Hogyan élték meg a fenntartóváltást? Milyen látványos változások történetek azóta?

Számítottunk a fenntartóváltásra, mégis kicsit hirtelen jött és meglepetésként ért minket tavaly márciusban a hír, melyet kérdőjelekkel és fenntartással fogadtunk. De ígéretet kaptunk arra, hogy minden munkavállalót ugyanolyan jogosultsággal vesznek át, ugyanolyan bérezéssel, s ez engem intézményvezetőként nyugalommal töltött el. Dr. Papp Tibor atya, az egyházmegye szociális ügyeiért felelős főhelynöke, korábban kisvárdai parókus volt, így az ő megjelenése, nyitottsága segített elfogadni a változást. Három hónap alatt, feszített és gyors tempóban történt minden. Nagy előrelépésként éltük meg, hogy munkaerőfejlesztést tudtunk azóta véghez vinni: adminisztrátort és karbantartókat vettünk fel, bővült a szakmai létszám.

Ábel püspök atyával való találkozásunktól is féltünk, de mint kiderült, alaptalanul, a mi nyelvünkön szólt hozzánk, közvetlenségével feloldotta a kezdeti feszültségeket bennünk.

Az egyházmegye szociális irodájától óriási szakmai segítséget kapunk, levettek rólunk olyan terheket, feladatokat, melyek nem a mi kompetenciánkba tartoztak, de korábban kénytelenek voltunk elvégezni magunk. Ebből fakadóan ma már kizárólag az a dolgunk, amire felesküdtünk hivatásunkkal: mások segítése, gonodzása és a szakmai vezetés. A juttatásoknak köszönhetően (cafeteria, a szociális munka napja alkalmából kiosztott jutalmazások, a munkaruha-juttatás) versenyképes és vonzó munkahelyet tudunk kínálni az intézményben az embereknek.

Milyen területeken végez az intézmény feladatellátást?

Működtetünk házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, tanyagondnokságot, szociális étkeztetést, idősek nappali ellátását két helyszínen, fogyatékkal élő személyek nappali ellátását, bentlakásos idősotthont, bölcsődét két helyszínen, hajléktalanok átmeneti szállását.

Hogyan lehet mindezt gördülékenyen, jól működően irányítani?

Nagy elhivatottság kell hozzá, végtelen türelem, szakmaiasság, határozottság.

Ez utóbbi kettő feltételezi a nagy gyakorlatot is. Mióta dolgozik az intézményben?

Szinte minden területen kipróbáltam magam. Húsz éve kezdtem az intézményben, akkor még a hajléktalan ellátásban tevékenykedtem, majd az adósságkezelési szolgáltatás frontembere lettem, dolgoztam az idősek nappali ellátásában és a régi, klasszikus családsegítésben. Tizennégy éve az intézményvezetői feladatokat közvetlen közelről látom, mert 2006-ban intézményvezető-helyettes lettem, majd 2018-tól intézményvezető.

Jelenleg hány embert foglalkoztat és hány emberen segít a kisvárdai Szent Miklós Integrált Szolgáltató Központ?

129 munkatársunk és több mint hétszáz gondozottunk, ellátottunk van, legtöbb telephelyen maximális kihasználtsággal:

- 23 férőhely az idősek otthonában

- 24 férőhely a hajléktalanok átmeneti szállásán

- idősek és demensek nappali ellátásában két telephelyen 50+30 fő ellátott

- fogyatékkal élők nappali ellátásában 24 fő

- szociális étkeztetést napi átlagban 90 fő igényel, hétvégén 25 fő,

- házi segítségnyújtásban 300 fő

- tanyagondnokság 50 család külterületen

- két telephelyen működő bölcsődénk 68+42 fő létszámmal működik.

Miben jelent változást az, hogy az intézménynek van lelki vezetője?

Halinda Gyula atya a szociális feladatok lelki vezetője; a bölcsődékben Demkó István kisvárdai parókus atya szolgál. A lelki vezető jelenléte áldás az intézményben, azért is, mert görögkatolikus intézménnyé szeretnénk válni, - nem csak nevünkben – s ebben nagy szükségünk van a lelkipásztorokra, akik irányítani, bátorítani tudnak.

Gyula atya már első találkozásunkkor olyan kérdéskörrel fordult felénk, amivel korábban nem tudtunk foglalkozni: a kiégéssel, a hirtelen halálesetek (munkatársak, ellátottak elvesztése), a munkánkkal járó lelki terhek feldolgozása. A szociális munka módszereivel igyekezett megközelíteni a problémákat.

Minden telephelyre elment, bemutatkozott, s először minden hónap első keddjében állapodtunk meg: imaórát tartunk a templomban, azonban közben akkora igény mutatkozott jelenlétére a munkatársak között, hogy a korábban tervezett beosztásnál sűrűbben látogat hozzánk. Hetente jár a kollégákhoz és az ellátottakhoz is, s az egyéni ill. csoportos beszélgetések lelki feltöltődést nyújtanak a munkatársaknak, gondozottaknak egyaránt. Ugyanez a helyzet Pásztor Gergellyel, aki mentálhigiénés szakemberként segít rendszeresen. Már nagyon várjuk és tervezzük az első lelkigyakorlatot is.

Hogyan lehet személyes maradni ennyi munkatársat foglalkoztató intézményben? Határozottnak kell lenni, de közvetlennek is, ismerni kell az adott problémákat, körülményeket, de szükséges egyfajta rálátás is – hogyan lehet ezt megoldani?

Úgy, hogy nagyon jó szakmai vezetői gárdával dolgozom: minden területnek van egy szakmai vezetője, összesen hét fő, plusz az intézményvezető-helyettes. Hetente egyszer vezetői megbeszélésen találkozom velük, de bármikor elérhető vagyok számunkra. S elengedhetetlen egy jó adminisztrátor, s nekünk van. Összeszokott csapat vagyunk, ami nagy előny. Az, hogy ennyi éve együtt vagyunk, kialakít sokféle szokást, mindenkinek van elképzelése is, egyénisége, de törekednünk kell arra, hogy nyitottak legyünk a pozitív változásra az ellátottak érdekében. Tudatosítani kell mindenkiben, hogy nem a szokások alapján, hanem ésszel dolgozunk.

Milyen gyakran látogat el a telephelyekre?

Minden héten. Szeretek eljárni munkaértekezletekre is és villám ellenőrzéseket is tartok. De erre igazán csak azóta van időm, hogy az egyházmegye fenntartásába kerültünk, azóta valóban a szakmával tudok foglakozni.

Nehéz volt a váltás?

Nem. Nagyon könnyű volt. A jót megszokni könnyű.

Említene néhány pozitív tapasztalást az elmúlt évből?

Az idős nappali ellátás helyszínén, valamint a szociális étkeztetésben klímát tudtunk felszereltetni, ez egy igen szükséges fejlesztés volt, amire azonnal igent mondott a fenntartó. Szakmai fejlődésre is van lehetőség: a demencia-gondozó képzést egyházmegyei támogatásból végezték a kollégák.

Bármiben kérünk segítséget, valódi, tényleges, gyors segítséget kapunk. A rendezvényeken a fenntartó mindig megtisztel a jelenlétével: családi napon, bölcsődei ballagáson, bölcsődék napján a kitüntetések átadásánál… Nemcsak nekem nagy élmény ez, hanem a munkatársaknak is.

A fotók június 30-án, az intézmény ünnepélyes megáldásán készültek.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye