Május 20-án 35 fős csoport szállt buszra Nyíregyházán, hogy elzarándokoljon a csíksomlyói búcsúba és meglátogassa a környék nevezetességeit. A társaságban szinte minden korosztály képviseltette magát, ennek ellenére hamar összekovácsolódtunk, lelkivezetőnk Szabó B. Sándor, idegenvezetőnk Palicz Csilla segítségével. Utazásunk első napján Szaploncán megnéztük a vidám temetőt, majd megálltunk a barcánfalvi kolostor együttesnél. Lenyűgözött minket a sok szebbnél szebb, fazsindelyes épület. Az Istenszülő segítségét kérve folytattuk utunkat. A Gutin-hágón haladtunk keresztül, ahol a hegyvonulat csodálatos látványa gyönyörködtette sík vidékhez szokott szemeinket. Este Koltóra érkeztünk, ahol családoknál szállásoltak el minket. Házigazdáink vendégszeretetből és szakácstudományból egyaránt jelesre vizsgáztak.

Másnap a kiadós reggeli után meglátogattuk gróf Teleki Sándor kastélyát, ahol békésen megfér egymás mellett a Petőfi-emlékeket őrző kiállítás és az iskola. Nagybányán az ásványtani múzeumban jártunk, Marosvécsen Wass Albert sírjánál róttuk le kegyeletünket. Este elfoglaltuk szállásunkat Gyergyószárhegyen, a ferences rendi kolostorban.

Szombat reggel újra a Szűzanya közbenjárását kérve indultunk zarándok utunkra, hogy részt vegyünk a búcsún és a szentmisén. Elhaladtunk több keresztalja mellett. A sáros, csúszós hegyoldalon, ameddig a szem ellátott, hömpölygött a tömeg. Hiszem, hogy a Jóisten kitárt karjait tartotta fölöttünk, hiszen több százezer ember határtalan fegyelmezettségét és odafigyelését tapasztalhattuk meg. A szentbeszédet Böjte Csaba ferences rendi szerzetes atya tartotta, aki arra hívta fel figyelmünket, hogy együttesen lehet csak erősíteni hitünket, biztatva és segítve egymást a nehézségek közepette is. A hegyről lefelé tartva nagy örömünkre személyesen is találkozhattunk vele néhány mondat és egy fotó erejéig.

Másnap szintén nagy próbatétel várt ránk. Az ezeréves határhoz igyekeztünk, amikor a buszt félreállították. Háromórás gyaloglás után mégis elértük célunkat, ahol megnéztük a vasúti múzeumot, a kilátót, majd rövid pihenő után elindultunk visszafelé.

Az ötödik nap is tartogatott csodát számunkra, hiszen gyergyószentmiklóson megtekinthettük a könnyező Mária kegyképet. Megnéztük a parajdi sóbányát és ellátogattunk Korondra. E napon hallgattuk meg Pregitzer Fruzsina előadóestjét, aki zarándoktársunk is volt.

Gyergyóditrón a székely katedrális nyűgözte le a csoportot.

A Jóisten minden napra tartogatott nekünk csodát, mi pedig kitárt szívvel és lélekkel fogadtuk magunkba, megköszönve, hogy részesei lehettünk ennek az útnak.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum