Camp in Pálháza

A megérkezést követően a gyerekek 4 csapatot alkottak: a Jeges Medvék, Magányos Farkasok, Bolyhos Baglyok, és a Fehér Hollók versenyeztek egymással a hét folyamán. Első feladatuk az volt, hogy meg kellett rajzolni a csapatuk zászlaját, amelyek igen kreatívra sikerültek.

A kedd a vártúrák napja volt, ugyanis először megnéztük Boldogkő várát, majd a melegtől és a magasságtól nem tartva bevettük a „bevehetetlen” füzéri várat is. A túrázást követően a látottakból kvízjáték volt, melyen szintén nagyon ügyesek voltak a táborozók.

Szerdán sem voltunk restek: gyalogtúrával elmentünk Füzérradványba, ahol a Károlyi-kastély gyönyörű kertjében pihentünk meg a patak partján, ahol a fiúk biztosították a jó hangulatot a végtelen mulatós zenetárukkal (ami egyébként egész héten jellemző volt). A délután folyamán felültünk a kisvasútra is, amellyel elrobogtunk Kőkapura.

Csütörtök délelőtt „egy perc és nyersz” bajnokság volt, ahol a versenyzők hihetetlen győzni akarásról, ügyességről és leleményességről tettek tanúságot. Délután is egy igen nehéz feladat elé nézhettek a gyerekek: szerte a faluban kis táblákat rejtettünk el, melyeket meg kellett találni, és a hátoldalán levő találós kérdéseket ki kellett találni. Hála Istennek senki sem tévedt el, vagy esett bele az árokba; minden csapat kiváló teljesítményt nyújtott a feladatok elvégzésekor.

Az utolsó nap, péntek délelőtt még mindig volt feladat, hiszen váltóversenyekre került sor. Mindezek után eljött a tábor várva várt, utolsó programja, az eredményhirdetés. Mindenki tűkön ülve várta, hogy Márton bácsi felírja az eredményjelző táblára az összesített pontokat.

Mindenki hatalmas meglepetésére az összes csapatnak pontosan ugyanannyi, mégpedig 2815 pontja lett, így négyes holtverseny alakult ki. Mielőtt a 26 gyerek mérgében rátámadt volna a szervezőkre, kiosztottuk az okleveleket, majd pezsgővel (nem, nem igazival, kölyökpezsgővel) ünnepeltük meg az egész heti játékot.

Úgy gondolom, hogy minden táborozó és táboroztató többel szállt le a buszról itthon, mint amivel felszállt az induláskor. Rengeteg barátság köttetett, számtalan kalandban volt részünk, mint például az éjszakai túrák, melyek annyira népszerűek voltak, hogy szinte minden éjszaka útra keltünk; a végtelen mennyiségű édesség, az esti imák, az „angyalkázás”, mikor valaki kisangyalként gondoskodik az aznapi védencéről, a szinte 24 órás kézműveskedés, és még sok más élmény, melyek örökre megmaradnak emlékezetünkben.

Hálát adunk a Jóistennek a sok szépért és a rengeteg szeretetért, amit megtapasztalhattunk ezen a héten!

Köszönjük a szülőknek, hogy ránk bízták gyermekeiket, és természetesen köszönjük szépen a táborozóknak a rendíthetetlen kitartást, a küzdőszellemet, a jó hangulatot! Köszönjük a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága, a Nyíregyházi Egyházmegye és a nyírszőlősi hívek anyagi támogatását!

Jövőre találkozunk!

Szöveg: Véghseő Péter, fotó: Tóth Márton; Véghseőné Papp Zsuzsanna

Nyíregyházi Egyházmegye