Július 25-én ünnepeljük Szent Anna elhunytát. Jézus nagyszüleiről ritkán és keveset szoktunk beszélni. Mária szüleinek, Joákimnak és Annának a nevét első ízben a második században írt Jakab ősevangélium említi. Ma róluk elmélkedik Orosz István kállósemjéni parókus atya.
Az Élet hordozóját hordoztad méhedben, * a tisztaságos Istenanyát, * isteni bölcsességű Anna, * azért most örömmel költöztél át a mennyei örökségbe, * ahol a dicsőségben örvendezők laknak, * és közbenjársz azokért, kik szeretettel tisztelnek, * bűnbocsánatot esdve számunkra, * ó, örökké boldog! (Tropár, 4. hang)
Július 25-én ünnepeljük Szent Anna elhunytát. Jézus nagyszüleiről ritkán és keveset szoktunk beszélni. Mária szüleinek, Joákimnak és Annának a nevét első ízben a második században írt Jakab ősevangélium említi. Ha a filmipar nyelvén akarnánk róluk beszélni, akkor statisztáknak neveznénk őket, hiszen a főszereplők árnyékában húzódnak meg, de mégis nélkülözhetetlenek. Két ember, akik gyermektelenségük miatt megbélyegzettek voltak koruk felfogása szerint. Joákimot durván megsértette a templomban feljebbvalója: áldozatot akart bemutatni a templomban, de gyermektelensége miatt a főpap visszautasította őt, mert Istentől megvetettnek tartotta. Az emberi elutasítás és megbélyegzés ellenére ők végig kitartottak az Isten mellett, mert hittek. Találunk másokat is a Szentírásban, (Ábrahám és Sára, Zakariás és Erzsébet) akik gyermektelenségükben nem elfordultak az Istentől, hanem odaadó szeretettel szolgáltak és az Isten áldására feltételnélküli hittel vártak. Megértették, hogy a gyermek az Isten ajándéka, hogy az élet az Isten csodája. Ők megértették, hogy az életnek nem vagyunk urai, nem vagyunk alkotói, az ember csak szolgája az Élet Szerzőjének. Aki tud elfogadni, és minden nap hálát adni, az tudja az Élet Szerzőjét igazán szolgálni. Gyermektelenségükben adott hálaadásukkal Joákim és Anna tanúságot tettek arról, hogy megértették: életállapotuk nem az Istentől való elszakítottság jele, hanem lehetőség, hogy feltétel és érdek nélkül szeressék Istent. Egy ilyen szülőpárt talált méltónak Isten, hogy Jézus Krisztus édesanyának szülei legyenek. Joákim és Anna nem csak ők maguk szolgáltak, hanem ígéretük szerint gyermeküket is szolgálatra szánták. Az Isten szolgálatára, és az Élet szolgálatára. Ezért is viszik Máriát három évesen a templomba, és adják át Éli főpapnak. Mária tőlük tanulja meg, hogy hogyan kell szolgálni az Istennek.
Mindannyiunknak feladata, hogy helyesen szolgáljunk hálából az Istennek az Ő szeretetéért és szeretetéből táplálkozva embereknek. Az Élet Szerzőjének adott hálával kell szolgálnunk az életet a bölcsőtől a koporsóig, a saját bölcsőnktől, a saját koporsónkig. A jelenlegi életállapotukban adott hálaadással az életért, az ebből fakadó szolgálattal válunk mi is Jézus rokonaivá, ahogy ma az evangéliumban hallhattuk: „Az az én anyám és azok a testvéreim, akik az Isten igéjét hallgatják és tettre váltják.” (Lk 8, 21)
Szöveg: Orosz István, fotó: P. Tóth Nóra
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 |
3 | ||||
4 |
5 |
6 | 7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 | 13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |