Porciunkula ünnepéhez kapcsolódva immár 24. alkalommal tartották meg az idősek, a betegek és a szociális ellátásban részesülők búcsúját nemzeti kegyhelyünkön. A szentmisén Szocska A. Ábel nyíregyházi görögkatolikus püspök prédikált. A búcsúra a Nyíregyházi Egyházmegye szociális intézményeiből is érkeztek csaknem kétszázan.
A ferences rend híres és sok kegyelmet közvetítő ünnepén gyűltek össze hétfőn Szentkúton. Az olaszországi Assisitől délre fekvő Porciunkula néven ismert helyen – amely azt jelenti, hogy kicsi rész –, egy erdőben volt található az eredetileg Angyalos Boldogasszony nevét viselő kápolna. Ezt maga Szent Ferenc társaival együtt állította helyre romjaiból. Ez napjainkban Porciunkula-kápolnaként ismert, ennek a felszentelését ünnepelték hétfőn.
A Nyíregyházi Egyházmegye szociális intézményeiből 182 fő érkezett a búcsúba. A kisvárdai Szent Miklós Integrált Szolgáltató Központból (a fogyatékos személyeket ellátó, az idősek nappali ellátását biztosító intézményegységekből és a hajléktalanok átmeneti szállásáról) nyolcvankét ellátott és kísérő, a Szent Miklós Ápoló-Gondozó Otthon, Hodász intézmény központi, Tarnai tagi intézményegységéből és további három telephelyéről, Nyírvasváriból, Nyírkarászból, valamint a hodászi Sója Miklós Szociális Otthonból 100 fő érkezett Szentkútra. A szentmisén részt vettek a Nyíregyházi Egyházmegye Szociális Irodájának munkatársai öt fővel, köztük az iroda gazdasági vezetője, Pusztai László. A kisvárdai szociális intézmény lelki vezetője, Halinda Gyula atya Ábel püspök atya mellett szolgált a búcsúban.
– Ellentétben a különböző kultúrákkal, a keresztény emberek mindig is vallották, hogy gondoskodni kell az idősekről és a betegekről. Az idők változnak, napjainkban sok esetben már a családi ház nem tudja biztosítani azokat a feltételeket, amelyek a szépkorúak ellátásához szükségesek, ezért a szociális intézmények nyújtják számukra a megélhetést, az otthont. Bár tudjuk, hogy ezek sohasem pótolhatják a családnak, az igazi otthonnak a szeretetét, de mégis az a gondolat vezérel bennünket, hogy valamilyen módon gondoskodni szeretnénk a ránk bízottakról – emelte ki prédikációjában Szocska Ábel.
A görögkatolikus püspök kifejtette: napjainkban arra lett figyelmes, hogy a megbecsülésen túl egy másik végletbe kezdenek átesni az emberek.
– Az időseket már nem merjük öregeknek nevezni, hanem szépkorúaknak, régebb óta fiataloknak hívjuk őket. De miért? Amikor az idősek között járok, azt mondják, hogy ez az élet elröppent, de a lelkük fiatal maradt. A testünk megöregszik, ami nem baj. Gondoljunk csak bele, hány és hány ember van, akiknek nem adatott meg az időskor. Aki megélte, az becsülje meg, hiszen ez az életünknek a része. Az öregkor szép, nem kell szégyellni – mutatott rá Szocska Ábel.
Ezen gondolatok elhangzása után pedig kiszolgáltatták a betegek kenetét.
Forrás: G. K./nool.hu, Nyíregyházi Egyházmegye, fotó: Hegedűs Márk/NMH; Pusztai László
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 |
3 | ||||
4 |
5 |
6 | 7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 | 13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |