Szabó Konstantin tanúságtétele a NEK hétfői napján: Ahol szeretet van, ott van a jövő

„Istenfélelemmel, hittel és szeretettel közeledjetek! Így hívja a pap a bizánci szent liturgiában a híveket a szentáldozásra. Ezekre van szükségem, ebben kell élnem, ha a krisztusi tanításnak akarok eleget tenni” – kezdte tanúságtételét Szabó Konstantin. A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye többszörös jubileumot ünnepel idén. Az ungvári unióra 375 éve került sor, az egyházmegyét 250 éve kanonizálták, de idén emlékeznek meg Romzsa Tódor püspök boldoggá avatásának 20. évfordulójáról is.

„Jézus Krisztus azt mondta, legyen egy nyáj és egy pásztor. Elődeink valamikor eltértek ettől, ezt hozta helyre az unió. Egyházmegyénket 77 évvel ezelőtt újból próbára tette az isteni gondviselés, hiszen a szovjet hadsereg megszállta Kárpátalját” – idézte fel Szabó Konstantin. A diktatúra elsődleges feladatai közé tartozott, hogy a területet a szovjet birodalomhoz csatolják. Ennek során szembesültek azzal a ténnyel, hogy itt a munkácsi egyházmegye a meghatározó, hiszen félmillió hívőt számlált, fejlett iskolarendszerrel, termőföldekkel és szervezett gazdasággal rendelkezett. A szovjetek a munkácsi egyházmegyét is be akarták tagolni az orosz ortodox egyházba. 1947-ben Nyikita Hruscsov (akkor az ukrán kommunista párt vezetője) utasítására Sztálin engedélyével Romzsa Tódor püspököt meggyilkolták: egy balesetnek álcázott támadás után a kórházban követtek el ellene merényletet. A papság és a hívek ettől csak még elszántabbak lettek. Bár a templomokat erőszakkal elvették, a lelkipásztorok működését pedig rendeletekkel nehezítették, sokáig egyikük sem állt át. A helyzetük azért sem volt egyszerű, mert a papcsaládokban 368 gyerek nevelkedett.

1949-ben elkezdődött az egyházmegye felszámolása. A több mint 300 pap közül 127 hitvalló és 30 vértanú lett. Végül 132 pap írta alá az átállást, és 41 kezdte meg az egyházmegye katakombaszerű szolgálatát. Sok pap került a Gulágra – köztük Szabó Konstantin édesapja is –, megalázó munkát kellett végezniük, de hűek maradtak hitükhöz és jelesre vizsgáztak emberségből. A kényszermunkára hurcolt és üldöztetést szenvedett Ortutay Elemér görögkatolikus pap szavaival:

Valami csodálatos erő költözött belénk, mert nem féltünk a jövőtől. Testünket megtörték, de a lelkünk erős maradt, templomainkat elvették, de hitünk nem fogyatkozott meg.

Az egyházmegye negyven évig működött illegalitásban. A püspököket és a papokat titokban szentelték fel, pasztorális tevékenységüket a civil munkájuk mellett folytatták, zárt ajtók mögött kereszteltek – nem egyszer még a párttitkár vagy a KGB-tiszt gyerekét is.

A kárpátaljai görögkatolikus egyházat 1989-ben legalizálták, ennek ellenére senki nem kért bocsánatot tőlük, az egyházmegyét nem rehabilitálták, az ingatlanokból alig kaptak vissza valamit, a 440 templomból csak 117-be térhettek vissza. Jelenleg 291 templomuk van, és 30 épül. Az egyházmegyében 270 pap működik és 29 szerzetes szolgál. Tavaly az egyházmegyében 1767 elsőáldozó volt. A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyéhez tartozik a Beregszászi Magyar Görögkatolikus Esperesi Kerület, melyet Szemedi János püspök 1996-ban hozott létre. Itt a hívek hármas kisebbségben élnek: magyarok a 40 milliós Ukrajnában, görögkatolikusok a pravoszláv tengerben és magyar ajkú hívek a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye kötelékében.

Az egyházkerületben 45 egyházközség van, a 40 templom mellett kettő új épül. A kerületben 17 pap szolgál, 9 kispap készül a hivatására. Sok szervezetük van, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumban 180 diák tanul, de több óvodában is jelen vannak. A tervek között szerepel egyetemi kollégium, több óvoda, ifjúsági üdülőközpont, öregotthon, karitászközpont létesítése; az iskolarendszer bővítése, valamint a templomok felújítása. Szabó Konstantin külön megköszönte néhai Bacsóka Pál és Pregun István atyák, valamint Erdő Péter bíboros, prímás, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek, metropolita és Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök segítségét.

A múlt kötelez. A politikába belebonyolódó papok működésével nem büszkélkedhetünk, de a hitvalló papok sorának tanúságtétele máig követendő példa. Az ellenség ma is ugyanaz: a sátán, aki meg akar osztani, el akar téríteni Istentől, aki az egyetemes értékek felszámolásával egy feje tetejére állított társadalmat akar létrehozni.

– hangsúlyozta Szabó Konstantin. – A liturgián a pap felszólítja a híveket: „Közeledjetek!” Sajnos a járvány idején nem volt, aki közeledjen. Nagy fájdalom volt ez, hiszen az Oltáriszentség tartja meg az Egyházat.

A jövőről szólva a kárpátaljai görögkatolikus lelkipásztor kiemelte, fontos lenne, hogy Ukrajnának olyan kormánya legyen, mely partnerként tekint az Egyházra, mely észreveszi, hogy az Egyház erkölcsre, hitre és jóra neveli az embereket. „Istenfélelem nélkül a kárhozatba irányítjuk jövőnket. Ahol szeretet van, ott van a jövő.” Ebben nagy segítséget nyújt a szentségi élet. „368 gyerek volt a hitvalló családokban. Én egy vagyok közülük. Az ő nevükben szóltam.” Szabó Konstantin tanúságtételét a Szent Liturgia szavaival zárta: „Krisztus Istenünk, ki magad vagy a törvény és a próféták teljessége, ki végrehajtottad Atyád egész üdvgondozását, töltsd be örömmel és vígsággal szívünket.”

Szöveg: Baranyai Béla/Magyar Kurír, fotó: Merényi Zita/Magyar Kurír

Nyíregyházi Egyházmegye