Conference in Debrecen

Az október 13-15-ig a Debreceni Református Kollégiumban megtartott konferencián többek között jelen voltak: Michael August Blume, Magyarország apostoli nunciusa, dr. Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke, dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke, Kondor Péter, az Evangélikus Egyházkerület Déli Egyházkerülete püspöke, dr. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, Soltész Miklós, az Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság államtitkára, Papp László Debrecen város polgármestere és további egyházi vezetők.

A konferencia megnyitóját 13-án, az esti órákban a Kollégium Oratóriumában tartották, amelyen köszöntőt mondott Soltész Miklós államtitkár, dr. Fekete Károly református püspök, Szocska Ábel görögkatolikus püspök (Nyíregyházi Egyházmegye), dr. Krakomperger Zoltán általános püspöki helynök (Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye).

A következő nap reggelén köszöntő beszédek hangzottak el.

Menczer Tamás államtitkár vallásos emberként és keresztény politikusként is szólt a jelenlévőkhöz, hangsúlyozva a keresztény vallás és keresztény kultúra fontosságát. Többek között kiemelte, hogy ezen értékek nemcsak a vallásos ember számára jelentenek evidenciát, hanem a nem hívőknek is fontosak, hiszen a másik ember tiszteletét, a család szeretetét, a munka becsületét, a nemzet, a haza védelmét, a hagyományok, szokások tiszteletben tartását jelentik.

Ezután az államtitkár az Európában tapasztalható azon veszélyes folyamatokra utalt, amelyek mind a keresztény vallás, mind pedig a keresztény politika visszaszorítására irányulnak. Kifejtette, bizonyos politikai, ideológiai erők azt mondják, hogy a keresztény vallás és mindaz, ami ehhez tartozik: a nemzeti, vallási, kulturális, családi közösségek már nem fontosak, mert a közösségek terhet, kötelezettséget jelentenek és a szabadság útjában állnak. Menczer Tamás ezt az önfeladás kulturálatlanságának nevezte.

„A keresztény vallás és kultúra a múlt része, a teljes szabadság nem az önfeladással jön el, épp ellenkezőleg, teljes egyedüllét, a kiüresedés, depresszió és egyéb negatív hatások érik el az embert. A közösségek nem megkötnek, hanem ellenkezőleg, megtartanak, nem terhet, hanem lehetőséget jelentenek az egyén számára is a kiteljesedésre. A közösségek erősek, tudják mi a helyes és helytelen, nem könnyen befolyásolhatóak. A keresztény demokrácia nem a múlt, hanem épp ellenkezőleg, a jelen és a jövő” – fogalmazott az államtitkár, majd a kormány munkájával összefüggő bevándorláspolitikáról és a családpolitikáról is beszélt, amelyeket a keresztény értékeink, nemzetünk, családjaink védelme határozza meg. Megemlítette a Hungary Helps, Magyarország humanitárius programját, amely az üldözötteknek éppen ott nyújt segítséget, ahol a legnagyobb szükségük van rá. Az elmúlt években 250 ezer embernek segítettek, hogy otthonukban tudják folytatni az életüket, vagy visszatérhessenek hazájukba.

Európa akkor lesz újra erős, ha a politikája egymás tiszteletén alapul, mindenki megőrizheti identitását, és ezért nem bírálatot, hanem támogatást kap – hangsúlyozta Menczer Tamás.

Ezt követően Veres András, az MKPK elnöke tartotta meg köszöntő előadását, amelyet teljes terjedelmében ITT olvashat el. 

Balog Zoltán püspök a nyugat-európai és a közép-európai egyházak között táguló különbségről beszélt. Gondolataiban a saját álláspontunkat hasonlította össze a nyugat-európai iránnyal, kiemelve, hogy a jelenről és a jövőről való gondolkodásunkat a múlt határozza meg.

Kiindulópontunk az a történelmi tapasztalat, amely a magyar egyházakban felekezeti hovatartozástól független. Emellett a bibliai, antropológiai felismerés az, amely meghatározza a jövőnkről való elképzelésünket. 

Balog Zoltán kifejtette: az a történelmi tapasztalat, hogy ha a keresztény hitet nem tartjuk meg, akkor mi magunk is elveszünk. Erről Nyugat-Európában homályosabb emlékek vannak, különösen az elmúlt évtizedek eredményeztek egyfajta veszélyérzet hiányt a technikai civilizáció, gazdaság, a közösségek gyors fejlődése, erősödése miatt. Ha nem vigyázunk, a hitünk, közösségeink elvesznek – fogalmazott a püspök.

A keresztény hitünk a nemzeti közösségünket is képes megtartani, ezt történelmi példákkal is megerősítette. Többek között utalt a 30 évvel ezelőtti antikommunista világra, amely a kereszténységben találta meg szövetségesét, hogy véghezvigyék a társadalom és kultúra újraélesztését. A társadalom újjászervezésének szellemi-lelki alapja tehát nem lehet más, mint a kereszténység.

Nagy kérdés tehát az, hogy a keresztyénség, amely 30 év óta alkalmas volt arra, hogy megőrizzen bennünket nemzeti közösségként is, elég erős-e és alkalmas-e, hogy megőrizzen a neoliberális, globalista világ álszabadságában.

Balog Zoltán ezt követően beszélt még az Egyház és állam kapcsolatáról, majd külön kiemelte a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, amely a reformátusok előtt is egyfajta magyar modellként jellemezhető módon fejezte ki az állam és egyház együttműködését.

Szemerei János püspök evangélikusként szintén történelmi példán keresztül mutatta be, hogy miképpen foglalnak állást és keresik az útjukat az új körülmények között. Köszöntő gondolataiban Túróczi Zoltán evangélikus püspökre emlékezett, aki 50 évvel ezelőtt hunyt el.

Életpályájának néhány állomását vázolta fel, bemutatva azt, hogy a felekezetüknek milyen mozgásterük, lehetőségeik vannak.

Túróczy Zoltán az európai kereszténység azon püspöke, aki háromszor volt egyházi vezető (Nyíregyházán, Győrben és Budapesten), és háromszor távolította el a hatalom a szolgálatából. Szemerei János Túróczy Zoltán mindhárom beiktatási beszédéből idézett, bemutatva az akkori hatalom és Egyház kapcsolatát.

Az evangélikus püspök a zárógondolatában kifejtette, Túróczy püspök története is arra szólít fel bennünket, hogy ne feledkezzünk meg a nehéz, küzdelmes, egyházellenes időkről, adjunk hálát az elmúlt több mint három évtized szabadságáért, és bölcsen éljünk azokkal a rendkívüli lehetőségekkel, amelyekkel hazánkban az egyházak szolgálatát értékelő és megbecsülő támogató kormányzat mellett élhetünk.

Ezután a résztvevők Az egyházainkkal a társadalom szolgálatában 2010-2020 című, néhány perces kisfilmet tekintették meg, amely az elmúlt tíz év során az egyházakkal közösen elért eredményeket, fejlesztéseket, változásokat, együttműködéseket mutatta be.

A konferencián további előadásokat hallhattak a jelenlévők:

Dr. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter: Közös értékek – az európai civilizáció értékrendjének vallási alapjai,

Dr. Matthias Inniger, a North-West Egyetem (Dél-Afrikai Köztársaság) valláspolitikai és vallásközi párbeszéddel foglalkozó kutatója: A vallások, felekezetek közös felelőssége - a vallás szerepe Európában,

Ali Haziyev, a Vallási Szervezetek Állami Bizottsága Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetője, (Azerbajdzsáni Köztárság): Vallás és állam az Európa Tanács egy tagállamának példáján keresztül,

Hölvényi György EP képviselő, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoportjának tagja, az Emberi Jogi Albizottság tagja: Rejtett és nyílt vallásellenesség Európában.

Forrás és fotó: Kovács Ágnes/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye