Busy community life in Kálmánháza

A világjárvány hosszú időre beszűkítette a mozgási lehetőségeinket családi és egyházközségi szinten egyaránt. Nagyon megörültünk, amikor újra lehetővé vált a közösségi programok szervezése. Május 13-án szerveztük az első családi napot, melyen eldöntöttük, hogy megvalósítjuk az Egyházi Közösségi Célú Programokra kiírt, és egyházközségünk által megnyert Nemzeti Emlékezet Családi Zarándoklat című pályázatunkat. Az iskolások már előre készültek, és az autóbuszon mindig előre felolvasták nekünk a következő megállóhely múltját, különösen szép jellemzőit.

Gyermekek, szülők és nagyszülők együtt indultunk el július 27-én arra a kétnapos útra, melynek első állomáshelye Gödöllő volt. Kája Sándor kántor úr mutatta be nekünk a Máriagyűdi Bazilikát. Minden szavából éreztük a haza, az egyház és az emberek iránti szeretetét. Nagy örömmel fedeztük fel közös szabolcsi ismerőseinket. Imával búcsúztunk el az altemplomban a kegyhelytől és kedves idegenvezetőnktől.

A Gödöllői Királyi Kastélyban a szervezők nagyon figyelmesek voltak. A fiatalok fiatal, a nyugdíjasok idősebb idegenvezetőt kaptak. Mindenki a saját szókincsén át hallhatta a kastély gazdag történetét. Gyorsan elröpült a hetven perc. Volt miről beszélgetni útban Pannonhalma felé.

Sokan most jártak először a bencés apátságban. Szita Bánk testvér lenyűgöző tudással és alázattal mutatta be az apátság szívét, a templomot, s benne ezer esztendő kövekbe vésett történelmét. Amikor a könyvtárba léptünk, akkor értettük meg, hogy itt nemcsak a falak hordozzák nemzetünk és kereszténységünk gyökereit, hanem a könyvek, és az azokat ma is forgató tudósok, szerzetesek is. Szívesen maradtunk volna még, de vártak a Révész Étterem kedves vezetői és egy kiadós vacsora Győrben.

A Cirill és Metód Vendégház háziasszonya, Német Ferencné, Katika gondoskodott arról, hogy kipihenjük az út fáradalmait. A bőséges reggeli után a Szerb Templomba sétáltunk át. A barokk építészet arannyal gazdagon díszített csodája várt itt minket, és Tasi Tamás parókus atya. Jó volt megtapasztalni, hogy itt is bizánci szertartásunk szép énekeivel dicsérik az Istent a Kelet-Magyarországról ide érkező, és itt letelepedett görögkatolikusok.

A Káptalandombon, a Szent László Látogatóközpontban már vártak minket. Felejthetetlen élmény volt az interaktív Boldog Apor Vilmos emlékkiállítás, a Püspökvár toronykilátója, Szent László hermáját, és a győri Egyházmegye kincseit bemutató tárlat. A Bazilikában elcsendesedtünk a győri könnyező kegykép előtt. Imával és a máriapócsi búcsújárók énekével köszöntünk el.

Győr belvárosában tettünk még egy sétát. Megnéztük a kékfestők boltját, sőt még egy nagyon szép kékfestő szoknyát is kapott édesanyjától az egyik résztvevő kislány. A volt jezsuita, ma már bencés templom és gimnázium, és a Széchenyi tér volt kirándulásunk utolsó látnivalója. Egy kiadós ebéd után indultunk haza. De ezzel nem ért véget a nyár.

Még kétszer találkoztunk, hogy felfrissítsük a kirándulás élményeit, és erősítsük kálmánházi közösségünk összetartozását. Augusztus 29-én polgármester úr jóvoltából még ugrálóvárunk is volt. A főzőcsapat pedig igazán finom ebéddel lepett meg minket, pedig ugyancsak sokan voltunk.

Az ez évi közösségi események utolsó alkalma, az október 10-i búcsúi liturgia és ebéd volt, ahol kicsik és nagyok, római és görögkatolikusok együtt ünnepeltük templomunk felszentelésének évfordulóját. Köszönet Magyarország Kormányának a támogatásért, és mindenkinek, aki hozzájárult közösségi életünk megújításához!

A programsorozat a Nemzeti emlékezet családi zarándoklat EKCP-KP-1-2021/1-000368 pályázati program keretein belül valósult meg.

Szöveg: Polgári László, fotó: Kálmánházi Görögkatolikus Parókia

Nyíregyházi Egyházmegye