Prayer in cemetary

November elsején észrevétlenül mindannyian egy közös zarándoklaton veszünk részt. Nem kegyhelyre érkezve, hanem kegyeleti helyre. Nem énekszóval, hanem csöndben és némán szívünkből föltörő sóhajtásokkal és imádságokkal. Nem üres kézzel, hanem gyertyákkal, virágokkal és mécsesekkel. Így érkeztek a nyírlugosi görögkatolikus Szent Péter és Pál Óvoda „kis zarándokai”, akik a közeli temetőben mindenki sírját jelképező kereszthez siettek.

Itt várta őket András és Dávid atya, hogy hagyományt teremtve, közösen emlékezzenek meg az elhunytakról. Ősökről, hősökről a mindennapok „szentjeiről” akiket november elsején csöndes imádságainkkal életre és lélekre keltünk.

Mindenkinek vannak olyan elhunytjai, akikre emlékezni akar, akik értéket és mértéket képviseltek életükkel, hitükkel, emberségükkel.

Ezen a napon így szerettünk volna mi is emlékezni és „örök emléket” készíteni.

Szöveg és fotó: Ignácz András

Nyíregyházi Egyházmegye