Christmas in Nyíregyháza 2021

A felújítás alatt álló székesegyházban nem készítettek külön betlehemet, nem volt jászol a Kisjézussal. Ábel püspök atya e szerény, egyszerű „keretet” helyezte másik minőségbe prédikációjában, amikor így fogalmazott: az egész templom maga vált egy kis betlehemmé, ahol mi magunk – akár a betlehemi alakok – eljöttünk hálát adni a felfoghatatlan csodáért. A felújítás betlehemmé változtatta a székesegyházat, mi pedig megtaláljuk benne a magunk helyét, szerepét, a pásztorok egyszerűségét, a napkeleti királyok bölcsességét, vannak köztünk gyermekek, gazdagok, szegényebbek, de „mindannyian azért vagyunk itt, mert ezt a nagy titkot magunkénak érezzük”.

Az Isten látta, hogy milyen nagy szüksége van az embernek a segítségre, s Isten emberré lett, hogy az ember istenivé, azaz krisztusivá legyen.  

Krisztusivá kell válnunk, s erre készülnünk kell: családi légkörben ünnepelni, de lelkiekben is meggyógyulni a gyónás és áldozás szentségével, hogy beléphessünk Isten országába. Krisztus születésének napja egyúttal elhunyt szeretetteink örökkévalóságba való beleszületésének napja is.

Ragaszkodnunk kell az ünnephez, melyet a tanítványok az imádságos igyekezetük és életüket is feláldozó áldozathozataluk által adtak tovább; ez alapján bontakoztak ki a hagyományok, szertartások. Ragaszkodnunk kell ehhez, mert bár a járvány talán eltávolított minket a templomtól, ha nem, figyelünk, ki tud üresedni az ünnep, és ki tud üresedni az életünk.

Végül a főpásztor az ünnep üzenetéről szóló történetet mesélt el, melyben az atya a gyermeke mögött áll védőbástyaként, ha baj van. „Az Isten emberré lett azért, hogy vigasztaljon bennünket, ha megpróbáltatások érnek, s eszünkbe jusson: nem vagyunk magunkra hagyva, nem vagyunk egyedül” – mondta, s összegezte a történet ünnepre is vonatkoztatható tanulságát.

„Az ünnep mint egy kis üzenet ezt akarja mondani számunkra: ne félj, itt vagyok veled!”

Szöveg: P. Tóth Nóra, fotó: képernyőkép

Nyíregyházi Egyházmegye