Ez a közösség nekem a hazát jelenti – az ukrán közösség ünnepe Nyíregyházán | Nyíregyházi Egyházmegye

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye2022. február 22. 02:00

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 1016 napja íródott

A nyíregyházi ukrán közösséghez, a második, választott hazába egy szelet szülőföld érkezett február 20-án. Az ungvári Cantus Akadémiai Kamarakórus énekeivel – Szakács Emil karmester vezetésével – igazán méltó módon ünnepelhették a közösség tagjai az ukrán kultúra napját és az anyanyelv nemzetközi napját az anyaországtól távolabb élő honfitársak. A művészeket elkísérte többek között a Kárpátalja Megyei Állami Adminisztráció elnökének, Viktor Mikitának a megbízásából Yevgen Tyshchuk, a Kárpátalja Megyei Állami Adminisztráció Kulturális, Nemzetiségi és Vallási Főosztályának vezetője is.

Az ünnepi együttlét a Nyíregyháza-jósavárosi görögkatolikus templomban ukrán nyelvű Szent Liturgiával kezdődött, melyen a közösség meghívásának eleget téve jelen volt Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök is; a szertartást Andrej atya máriapócsi bazilita szerzetes vezette.

A liturgia záró áldása után Sztankó Mária, Nyíregyháza Város Ukrán Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke mondott köszöntőt, majd a kárpátaljai delegáció nagyrabecsülését fejezte ki Ábel püspöknek, hogy segíti a nyíregyházi ukrán közösséget. Yevgen Tyshchuk Ukrajna egyik legrégibb írásos emlékének számító királyházi evangélium fakszimile, hasonmás kiadását nyújtotta át hálája jeléül a főpásztornak.

A kézzel írott, egyházi szláv nyelvű tetraevangelion¹ a történeti Munkácsi Egyházmegye első, teljes egészében ránk maradt liturgikus emléke 1401-ből, eredetije Ungváron található.

Az ukrán kultúra és anyanyelv ünnepén a nyíregyházi ukrán közösség vasárnapi iskolájának növendékei, valamint az Ungvári Művelődési és Művészeti Intézet diákjai adták elő produkciójukat. A Cantus Akadémiai Kamarakórus félórás zenei élménnyel ajándékozták meg a nyíregyházi ukrán társakat.

„Ez a közösség nekem a hazát jelenti”, s „jó Nyíregyházán ukránnak lenni” – mondta a közösség egyik oszlopos tagja. Segítséget pedig mindenhonnan kapnak ehhez, így a Nyíregyházi Egyházmegyétől is.

Helyszíni riportunkban a neves Cantus kórus Nyíregyházán elhangzó dallamai csendülnek fel.

¹„Az első, liturgikus használatra szánt evangéliumos könyvek tetraevangelion néven ismertek. A görög szó jelentése „négy(es) evangélium”. Az elnevezés maga is arra utal, hogy egy ilyen kötet Máté, Márk, Lukács és János evangéliumának szövegét egymás után, megszakítás nélkül közli, a laodikeai zsinat (361) által meghatározott kánoni sorrendben. A 8. századtól kezd elterjedni az a típusú evangéliumos könyv, amely nem a kánoni sorrendet követi, hanem a liturgikus év menetét. Ez a görögül aprakosznak is nevezett kiadás — amely megfelel a nyugati evangelistariumnak — nem folytatólagosan hozza az evangéliumok szövegét, hanem válogatott perikópákat tartalmaz, rendszerint a húsvétvasárnapi liturgiára előírt János evangéliumából vett szakasszal kezdve. A bizánci rítus egyházi szláv nyelvet követő egyházai szinte kizárólag a tetraevangeliont használják, míg a görög egyházak az aprakoszt részesítik előnyben. A történeti Munkácsi Egyházmegye templomainak oltárain kezdettől fogva tetraevangelion díszelgett. Az egyházmegye egyik első, teljes egészében ránk maradt liturgikus emléke, az 1401-ből származó királyházi (Королеве) evangélium, szintén ebbe a kategóriába tartozik.”

Forrás: Dobos András – A történeti Munkácsi Egyházmegye liturgikus hagyománya, (2020) In: Orcád világossága. Görögkatolikusok Magyarországon. Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház, Debrecen, pp. 54-62.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye

nemzetiségi, ukrán, Jósaváros, Szocska Ábel,