Szent István diakónus

Az emberek segítője és szolgálójaként szelíd, alázatos, ám a hit védelmében bátran és szenvedélyesen fellépő István fiatalon vált vértanúvá.

A diakónus ádozatát Szent Lukács örökítette meg az Apostolok cselekedeteiben (6,1–8,2). István a hét diakónus egyike volt, akiket az apostolok azért választottak, hogy az imádságnak és az ige szolgálatának éljenek. Hithirdetését ellenségei nem nézték jó szemmel, a főtanács elé állították, mint Jézust, és ugyanazokkal a vádakkal illették. Hogy elhallgattassák, agyonkövezték.

Ő haldoklása közben gyilkosaiért imádkozott.

„Mint lépcső és lajtorja, úgy szolgáltak a kődobálások a te mennybemeneteledhez, István…”

Nyíregyházi Egyházmegye