How? - the way Jesus wants it to be

A Szent Miklós-székesegyház megújul, szépül, alakul, de mindenek előtt befogad. Március 22-én este, alkonyatkor történetesen több mint kétszáz fiatalt, akik a Nyíregyházi  Egyházmegye Ifjúságpasztorációs Bizottságának szervezésében imaestre érkeztek a megye több településéről. Többek között Kisvárda, Nagykálló, Demecser, Csegöld, Szabolcsveresmart egyházközségeiből, intézményeiből, valamint nyíregyházi katolikus intézmények és parókiák kötelékeibe tartozó fiatalok foglaltak helyet a megújult kupola alatt. 

Az állványok templomhajóból való kikerülésével a tér szabadon bejárható a székesegyházban. Ezt a nagyböjti zenés-játékos, áhítattal és jókedvvel átitatott esti program szervezői ki is használták. A felfelé megnyíló térben nemcsak az ég felé tekintgettek a jelenlévők, hanem egymás felé, vagy felálltak és megszólították korosztálybeli társukat – mikor mi volt a feladat. Beszédmoraj és csönd, elmélkedés és játékosság, befelé fordulás és társak keresése váltakoztak, s a telefon – mint a tizenéves korosztály kézenfekvő használati-kommunikációs eszköze – éppúgy előkerült, mint a gyertya.

Az Enyhe világossága – Imaest fiataloknak harmadik alkalommal hívta hasonló módon össze az egyházmegye fiataljait. Az egyes alkalmakon körüljárt kérdések közül márciusban életünk hogyanjait vizsgálták a fiatal atyák.

A házigada, Kocsis Dániel atya ifjúságpasztorációs referens köszöntője után a nem is olyan rég felszentelt Szabó Csaba Péter atya tanúságtevésével kezdődött a találkozó, majd Ábel püspök atya tanítását is meghallgatták a diákok.

A főpásztor elmélkedése elején felidézte, milyen sokan kérték már tanácsát lelki atyaként arról, hogyan tovább: a továbbtanulás, a párválasztás nehézségeivel küzdve, de az idősebb korosztályokban éppúgy előjött a kérdés a családi konfliktusok, munkahelyi vagy magánéleti válságok során. Idősek pedig szintén föltették már neki a kérdést: Ábel atya, hogyan tovább?

A válasz mindig ugyanaz: ahogyan azt Jézus szeretné.

A templom falképeinek alakjai is mind Krisztus felé mutatnak: azt az utat, kell követni, melyen ő jár, úgy, ahogyan ő teszi vagy tenné, ha a mi helyünkben volna.

Hogy választ kapjunk arra, Krisztus vajon hogyan csinálná, imádkoznunk, szólnunk kell az Úristenhez. De nem mindegy, hogyan: figyeljünk rá, tanúsítsunk tiszteletet és szívünk legyen bűnbánatra és megbocsátásra kész. 

Az imaesten összegyűlt fiatalok egymással való megismerkedését és a későbbi játékos vetélkedőt Grunda Dávid atya irányította. A közös vacsora után a nagykállói Korányi gimnázium tanulói által vezetett Taizé-énekekkel és Kovács Csaba atya önvizsgálatra indító elmélkedéseivel, bibliai kérdésfelvetéseivel kereshette mindenki magában a válaszokat: hogyan vagyok jelen a mindennapjaimban, a közösségemben, hogyan tudok tanúságot tenni Krisztusról, hogyan menjek tovább...

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye