Tenyerembe rajzoltalak téged – az egyházmegye központjában dolgozó munkatársak lelki napja

Napkoron, a Kerekerdő Turisztikai Központ konferenciaterme adott otthont az egyházmegye munkatársai számára rendezett lelki napnak. A természetközeli helyszín és az előadónak meghívott dr. Törő András atya gondolatai együttesen segítették elő, hogy a Nagyhét előttünk álló napjait hálatelten és lelkileg megerősödve tölthessék el a civil és egyházi munkatársak.

Hálatelten, hiszen András atya arra indította előadásában a hallgatóságot, hogy gondolják végig, mennyi mindent kaptak ajándékba attól, Aki meghívta őket erre a szolgálatra, az egyházmegye irányításában, működtetésében szerepet játszó feladatokra.

A hála kimondása és megfogalmazása a csoportos foglalkozások egyik feladat is volt, s itt a kollégák őszintén beszélhettek arról, milyen értelmét látják saját meghívottságuknak, egyházban való jelenlétüknek.

Krisztus áldozata felől közelítve András atya hangsúlyozta: fel kell tennünk magunknak a kérdést, érzem-e a mindennapokban a megváltás ajándékát, része-e a mindennapjaimnak a megváltottság. „Krisztus keresztáldozata ugyanis – mint mondta – nem egy távoli valóság, az Isten ott akar lenni a hétköznapjaimban is, nem csak az ünnepi imádságaimban, vagy a templom csendjében. A krisztusi megváltás nem egy megemlékezés, hanem egy (jelen)valóság.”

A vétkezései által az ember a bűn rabszolgaságába került, melyből saját erőből kikerülni nem lehet, Krisztus azonban kifizeti az árat értünk, megvált minket halálával.

Ószövetségi részletek által világította meg, miként alakult ki az emberben egy negatív istenkép, mely elfeledtette velünk Isten aggódó, szülői szeretetét, s azt, hogy a teremtésünk annak a következménye, hogy Isten szeretete túlcsordult.

A – hivatásra, szolgálatra, életre való – meghívást, megszólítást vizsgálta („nézd, a tenyerembe rajzoltalak téged” Iz49,16): Isten meghív valamire, de merek-e azután is bízni benne. Felismerem-e, hogy a munkámban nem nekem lesz a segítőm Isten, hanem nekem kell Isten mellé odaállni, hiszen nélküle nem teljesedhet ki az életem – magyarázta.

Arra tanította a jelenlévő csaknem ötven munkatársat, hogy tartsák mindig szem előtt a mindennapjaikban is, kiért teszik mindazt, amit tesznek.

A lelki nap gyónási lehetőséget, testi-lelki töltődést és a közösség erősödését is biztosította.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye