PANNÓNIA KÁVÉHÁZ
Kisboldogasszony, mert a gyermekáldás valóban áldás!
Vannak olyan egyházi ünnepeink, amiken magától értődik, hogy az ünnepről szóló evangéliumi részletet olvassuk fel a Szent Liturgián. A teljesség igénye nélkül: Karácsonykor (december 25.) Jézus Krisztus születése, Vízkeresztkor (január 6.) megkeresztelkedése történetét halljuk, Gyertyaszentelő Boldogasszony (február 2.) ünnepén Jézus templomban történő bemutatásának és az agg Simeonnal való találkozásának leírását, Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.) napján az örömhírvétel történetét olvassuk. A mai ünnep kapcsán felmerülhet bennünk a kérdés: Kisboldogasszony ünnepén miért nem az Istenszülő születésének a történetét olvassuk fel az Evangéliumból? Nagyon egyszerű a válasz! Azért, mert nincs benne! Jakab ősevangéliumából tudunk erről az eseményről, ez az irat pedig sugalmazottnak nem elfogadott, tehát nem került bele a szentírási kánonba, magyarán apokrif irat – ifj. Obbágy László atya írása.
Szűz Mária szülei, Joakim és Anna nagyon régóta vágytak már gyermekáldásra. Abban az időben szégyennek számított és az Isten büntetésének vélték, ha valakinek nem született gyermeke. Jakab ősevangéliumának leírásából is látszik, hogy kinézték a gyermekteleneket. Joakim áldozatot akart bemutatni az Istennek a templomban, de a pap visszautasította az ő áldozatát. „Nem szabad teneked elsőként felajánlani adományaidat, mert nem támasztottál magvat Izraelben.” Kemény szavak ezek... A történetben Anna kifakadását is megtaláljuk, aki azért panaszkodik a kertben sétálva egy madárfészket látva, hogy minden állatnak van utóda, csak neki nincs gyermeke. Joakim és Anna igaz és Istenfélő emberek voltak, de féltek attól, hogy szégyenben maradnak. Nagyon sokat fohászkodtak az Istenhez, mert mindennél jobban szerettek volna gyermeket. És az Isten meghallgatta az ő fohászukat.
Ezen a csodaszép ünnepen sok mindenről lehetne beszélni, én csupán egyetlen aspektusra szeretném felhívni a figyelmet. Felesleges ima, mint olyan, nem létezik. Az Isten megsegít, amikor bizalommal, hittel és szeretettel fordulunk hozzá, ha rá merjük bízni az életünket. Én mindig családban gondolkodtam, már egészen gyermekkorom óta, de mióta megszületett a fiam, még inkább tudatosult bennem az érzés: a gyermekáldás valóban áldás. A gyermek születésénél nagyobb kincs nem létezhet. Összeszorul az ember szíve, mikor azt látja és hallja, hogy az emberek milyen könnyen lemondanak a gyermekekről, olyan orvosi beavatkozáshoz folyamodnak, ami megakadályozza őket a szülővé válásban; szörnyű, mikor árva gyermekekkel találkozunk, akiket kitettek az utcára, és nem értjük, mikor az ember a karriert, a pénzt, a jövőjét választja a gyermek helyett. Mindhárom megélhető gyermekkel is, a karrier, a pénz és a jövő is, de gyermek nélkül, azt hiszem, egyik sem élhető meg igazán. Ez nem fizetett hirdetés volt a babaváró projekt, a nagycsaládos kedvezmény mellett (reklámozom ezt ingyen is...), mert bizony szentírási megalapozottsága is van a gyermekvállalásnak: az Isten azért teremtette egymásnak a férfit és a nőt, hogy szerelmük gyümölcseként utódok születhessenek. A gyermek Isten ajándéka az embernek! Vannak, akik önként eldobják maguktól a lehetőséget, hogy gyermek vállalással váljanak teljes Családdá és vannak, akiknek valami okból kifolyólag nem lehet gyermekük. A kettőt el kell választanunk egymástól. Én mégis úgy gondolom, az életben vannak nagy betűs Csodák. A reményt pedig feladni soha nem lehet. Ki tudja, hogyan alakul az üdvösségtörténet, beszélhetnénk-e Szűz Máriáról, Jézus Krisztusról, a megváltásról, ha Joakim és Anna feladják? De nem adták fel. És így beszélhetünk mindezekről.
A mai ünnepen, Szűz Mária születésének ünnepén Joakim és Anna példáján felbuzdulva imádságainkat ajánljuk fel az olyan gyermektelen szerelmesekért, házaspárokért, akik szeretnének gyermeket, de egyelőre még nem adott nekik a Jóisten. Akár ismerünk a környezetünkben ilyeneket, akár nem, tudatosítsuk magunkban, nagyon sokan vannak szerte a világban. A Jóisten mindenki imáját meghallgatja, de ha sokan kérünk valamit, még az is lehet, hogy imáink a vártnál hamarabb célt érnek és meghallgatásra találnak.
ifj. Obbágy László
