Büszkék lehetünk arra, hogy Ludwig van Beethoven (1770-1827), a világ zeneirodalmánakkiemelkedő alakja a mi Szent István királyunkról is írt zeneművet. Igaz, nem ő volt az első, mert már a barokk korszak neves olasz zeneszerzője, Antonio Caldara (1671-1736) 1712 kora tavaszán megkomponálta az „Oratórium Szent Istvánról, Magyarország első királyáról” című művét. Csaknem pontosan száz évvel ez után írta Beethoven a kantátáját: 1811 őszén. Ámde büszkélkedhetünk Erkel Ferenc „István király” című operájával is, melynek ősbemutatóját 1885. március 14-én tartották a budapesti Magyar Királyi Operaház első magyar nyelvű előadásaként. Az újabb időkből pedig meg kell említeni Szörényi Levente és Bródy János „István, a király” című rockoperáját, melynek legendás ősbemutatóját 1983. augusztus 18-án tartották a budapesti Királydombon. Ugyanennek a szerzőpárosnak a műve a „Veled, Uram” című rockopera, amelynek ősbemutatója 2000. augusztus 19-én volt az esztergomi bazilika előtti szabadtéri színpadon.
A Rókahegyi Görög Esték negyedik sorozatának hatodik előadásaként Beethoven művével ismerkedhettek meg a jelenlévők. A bevezetőt Ivancsó István atya, a sorozat szervezője tartotta, aki elmondta, hogy ez a program helyettesíti a pünkösdi koncertet, ami az eredeti kiírásban szerepelt, de amit aztán a kórus nem tudott megtartani. Az ürömben viszont öröm, hogy így a templomunk védőszentjéről, Szent István királyról szóló zeneművel ismerkedhetünk meg. Jól illeszkedik ez a templomot betöltő légkörbe is, hiszen egy hete tartottuk nagy ünnepségünket: a Szent István ereklyéje templomunkban való elhelyezésének első évfordulóját. Talán nem is értékeljük eléggé, hogy első, szent királyunktól valódi csontereklyét őrzünk a templomunkban. Most az ő jelenlétében ismerhetjük meg a híres zeneszerző művét. Nemcsak eszmeileg, szellemileg, lelkileg van közöttünk, hanem valóságosan is a csontereklyéjében.
A bevezetőben szólt még arról is, hogy Beethoven művéből leginkább a nyitány ismerős, amit gyakran lehet hallani a közvetítésekben. Továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy nem kell meglepődni a viszonylag sok prózai szövegen, mely a mű előadása folyamán elhangzik. Ennek oka az lehetett, hogy a zeneszerző 1811-ben kapta a felkérést a mű megírására, és ki volt tűzve a bemutató időpontja is: 1812. február 9-e, vagyis a Pesti Városi Német Színház megnyitása, melynek legelső előadására ezt tervezték. Ő viszont beteg volt, gyógyfürdőben kúráltatta magát. Ilyen körülmények között készült el ez a nem csupán zenekarra, hanem színpadi előadásra szánt mű. Tudni kell ugyanis, hogy August Kotzebue (1761-1819) német író egyfelvonásos drámájának szövegére komponálta Beethoven ezt a színpadi kísérőzenét.
A bevezetés után következett maga a zenei élmény. A jelenlévők, miközben hallgatták a zenét, a szövegét folyamatosan láthatták a kivetítőn. Így nyomon lehetett követni a történéseket, illetve hallani – de nemcsak hallani, hanem érteni is –, hogy éppen mit énekel a német nyelvű kórus. Ugyanígy, a prózában elhangzó szövegek magyar változatát is folyamatosan lehetett olvasni a kivetítőn.
Szent István királyunknak méltó emléket állítottunk a rókahegyi templomunkban ennek a zeneműnek a megismerésével, miközben a jelenlévők szép zenei élményben részesedhettek.
Szöveg: Ivancsó István, fotó: Bartók László
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 |
3 | ||||
4 |
5 |
6 | 7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 | 13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |