22+-os Útonlévők – fiatal felnőttek zarándokolnak Máriapócsra

A 22+ évek óta kiemelkedő figyelmet kap a görögkatolikus zarándoklatok között. A fiatal felnőttek útkeresését segítő rendezvény a középiskolai korosztály számára szervezett ifjúsági zarándoklat mellett szükségszerűen bontakozott ki a kínálkozó zarándoklehetőségek között, hiszen a két korosztályt más-más témák foglalkoztatják és más zarándokhabitus jellemzi. A 22. életévét betöltőknek a Jóisten, önmaguk és egymás felé vivő „menetelése” a Miskolci Egyházmegye ifjúságpasztorációs munkatársainak és fórumának, a GIF-nek a szervezése – számos önkéntessel kiegészülve, ám zarándokfelhívásuk az egész ország keresztény fiataljainak szól. Ennek szimbolikus megnyilvánulása volt, hogy útjuk során érintették mindhárom görögkatolikus egyházmegyét. Tiszaújváros volt a kiindulás helyszíne, az útvonalat Hajdúdorog-Újfehértó-Nagykálló-Kállósemjénen keresztül alakították ki, ezek után érnek Máriapócsra, a könnyező Szűzanya kegyképe elé. Vasárnap pedig lehetőség adódik bekapcsolódni a nemzeti kegyhelyen a Miskolci Egyházmegye búcsújába. 

Idén is a három és fél napos zarándoklat élére álltak Salai Szabolcs, Verdes Miklós és Fedor Péter atyák. Dr. Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök áldásával kezdődött az út, Újfehértón Kocsis Fülöp érsek-metropolita atya a gyaloglásával és elmélkedésével kapcsolódott a csapathoz, és ugyanitt útitársa lett a létszámában folyamatosan növekvő társaságnak Ábel és Atanáz püspök. Ők ketten egészen Máriapócsig kísérik a fiatalokat.

A nagykállói esti megpihenésre a Korányi Frigyes Görögkatolikus Általános Iskola és Gimnázium kollégiuma szolgált, a vecsernyét és vecsernyei elmélkedést Ábel püspök atya tartotta. Beszédéből kiderült, hogy sok zarándokkal váltott szót az út során, és megosztották vele jövetelük okát, élethelyzetüket, lelkiállapotukat, amiben éppen vannak.

Ez volt a kiindulópontja gondolatainak, melyek a zarándoklat idei mottójához kapcsolódtak: „Alkossunk neki segítőtársat, aki hozzá illő” (Ter 2,18)

A társ, segítőtárs téma felveti azt a kérdést, melyet ilyen-olyan módon mindannyian megélünk: miért. Miért pont abba az emberbe szerettem bele, miért nem viszonozza szerelmemet, miért hív el szerzetesnek az Isten, miért lesz valaki fiatalon özvegy, míg mások életük végéig boldog házasok stb.? Ezekre a felvetésekre Ábel püspök atya a lelki irodalom magyarázatát hívta segítségül: az Isten a lelkiállapotunknak megfelelően adja nekünk azt, akire vagy amire szükségünk van, annak a lehetőségét biztosítva, hogy az örök életre, az üdvösségre juthassunk.

A szombati kállósemjéni megállón Orosz István atya és felesége, Rita tanúságtétele hangzik el házasságukról, egymással és Istennel való kapcsolatukról.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye