Camp in Máriapócs

Azt hihetnénk, hogy a pócsiak mindent tudnak a kegyhelyről, ha már ide születtek. Ám a gyerekek körében nem ez volt a tapasztalat. Ezért rögtön első délelőtt idegenvezetést tartott számukra Orosz István atya. S hogy az információk meg is maradjanak, erre épült a továbbiakban a kialakított csapatok vetélkedése. Töltöttek ki 13+1-es totót, lemérték a templom udvarában, illetve a téren felállított kereszt közötti távolságot (tyúklépésben, hogy viccesebb legyen). Kerestek a fatemplom tövében olyan kavicsokat, amelyekre a könnyezések évszámait írtuk. Nagyon ügyesek voltak ebben is, és a délutáni játékokban is, amelyek vezetését Roma Ádám tanár úr vállalta.

A kedden kezdődő kánikulát jobb helyen nem is élhette volna át a csoport, mint a nyírbátori strandon, ahová magunkkal hívtuk a nyírkátai és a kántorjánosi közösségek tagjait is. Megnyugtató látni a gyerekek között szövődő barátságokat. És előremutató, ahogyan együtt imádkoznak, énekelnek.

Szerdán megünnepeltük Szent Illés próféta emlékét. Elkísértek bennünket a Szent Liturgiára azok a tuzséri asszonyok, akik reggel, és a délután folyamán kézműveskedtek a mieinkkel. Hálával tartozunk nekik, különösen Tóth Tiborné Veronikának, amiért komoly távolságról eljöttek a nagy melegben… De megérte: olyan gyerekek, akik máskor meg se bírnak ülni, most kitartóan gyártották a szebbnél szebb tárgyakat. Büszkélkedtek saját kezük munkájával. Akik pedig ebben nem szívesen vettek részt, azokkal Ádám tanár úr folytatta a vetélkedőt.

Utolsó napunkon a nyíregyházi állatparkba látogattunk. Legtöbben még sose jártak ott. Korábban látott képek alapján viszont egészen sok állatot be tudtak azonosítani. Nagy élmény volt az is, amikor meseszereplőkkel hozták összefüggésbe a számunkra fura megnevezésű élőlényeket. Településünkön elszállásolt, az ukrán-orosz háború elől menekült család is jött velünk, örülünk, hogy felhőtlen órákat szerezhettünk számukra.

Fáradtan érkeztünk vissza a tanodába, ahol várt még ránk egy estébe hajló program. A tanoda-tábort családi összejövetellel zártuk. Erre a néhány órára Ábel püspök atya is ellátogatott hozzánk, és tanodánk korábbi szakmai vezetője, Szabó B. Sándorné tisztelendő asszony is eljött. Nyírkátai barátaink szintén velünk tartottak. Ekkorra a tanodás gyerekek szülei előkészítették számunkra az udvart, hisz bent el sem fértünk volna… S nem utolsó sorban egy fantasztikus vacsorát, amiből bőségesen jutott mindenkinek. Többen megállapítottuk, hogy ennyire finomat csak azok tudnak készíteni, akik a fűszerek mellé a szívüket és szeretetüket is beleteszik a sütés-főzésbe. Köszönjük!

Ugyan néhány hétig még együtt maradunk, de ősztől ismét új vezető áll a tanoda élére, így kicsit búcsúzkodósra is sikerült a táborzárás. A családok hatalmas tortával leptek meg, ami nagyon jól esett. Természetesen együtt fogyasztottuk el az édességet is. Együtt Ábel atyával, Valika nénivel, a tanoda jelenlévő foglalkozásvezetőivel, munkatársaimmal, apukákkal, anyukákkal, testvérekkel, a tanoda-ifi lelkes, önkéntes csapatával, a tanodásokat énekelni és táncolni tanító kátaiakkal. Hálás vagyok mindnyájatokért!

Ami pedig a tábor megvalósulását illeti, az anyagiak biztosításáért köszönetet mondok Szabó Tamás helynök atyának, egyházmegyénk tanodairányító szervezetének és a Megmaradni Alapítványnak. Isten áldása legyen további munkájukon is!

Szöveg: Orosz Rita/Nyíregyházi Egyházmegye, fotó: tanoda

Nyíregyházi Egyházmegye