Nativity of Theothokos

Mária születésének körülményeiről a hiteles evangéliumokban semmiféle híradást nem találunk. A II. században keletkezett Jakab ősevangéliumból ismerkedhetünk meg az Istenszülő életével. Ebből tudjuk meg, hogy Mária szülei: Joákim és Anna öregkorukig gyermektelenek voltak. Isten angyala felkereste a pusztában szomorkodó Joákimot és az otthon sírdogáló Annát Isten üzenetével, hogy olyan gyermekük születik, akiről az egész földkerekségen beszélni fognak. Amikor hónapjai beteltek és szült, így szólt a bábához: Mit szültem? Az így válaszolt: leányt. Lelke igen megörvendezett ezen a napon és pólyába csavarta őt. Majd letöltötte Anna tisztulásának napjait, táplálta gyermekét és a Mária nevet adta neki. 

Hagyomány:

Fontos búcsújáró nap, sok településről ekkor mennek gyalogosan Máriapócsra a búcsúba. Régen a gyalogos zarándoklatot vagy processziót a legtöbb település megtette. A távolságtól függően egy-két vagy három nappal korábban indultak, a templomban gyülekeztek. A csoport élén valaki a feszületet vitte, utána haladt a búcsúvezető, az előénekes. Gyakran a búcsúsok templomi zászlókat is vittek, ha egy másik búcsús menettel találkoztak, a zászlókat egymás felé meghajtották. Éjszakára csűrökben aludtak ott, ahol rájuk esteledett. Azokban a falvakban, ahol elhaladtak, sok helyen a kapu előtt kancsóval várták a búcsúsokat, és vízzel kínálták azt, aki megszomjazott. Útközben máriapócsi énekeket énekeltek, ha útszéli kereszt vagy templom előtt haladtak el, letérdeltek és imádkoztak. Pócsra érve a lobogókat a templom oldalához támasztották, a búcsúsok szokása volt, hogy térden megkerülték a kegytemplomot. A búcsúban meggyóntak, megáldoztak, részt vettek az ünnepi misén. Aztán kegytárgyakat és ajándékokat vásároltak. Sok helyen induláskor a falu határáig kísérték a processziót az otthon maradók (volt úgy, hogy a római hívek a görögöket, ha Máriapócsra mentek, és a görögök a rómaiakat, mert nem egy ünnepen zarándokoltak), és érkezéskor pedig ugyanitt várták őket.

Kisasszony napján azt tartották országszerte, hogy aki nézi a napfelkeltét, meglátja benne Máriát, és a nap rózsát dob az Istenszülő tiszteletére. Női dologtiltó nap, emellett hagyományos vetőnap, mert ilyenkor a gabonát nem érheti baj; Kisasszony előtt gyűjtött tojásból keltetnek csirkét; régen ezen a napon a templomban szénát, kukoricát és almát szenteltettek, mert ezeket a jószág betegségei ellen hatásosnak vélték.

Szöveg: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye